A magányos feleség

Krisztina. Kedves, jó ízlésű nő. Kávéját kortyolgatja, csillog a karikagyűrű az ujján. Nem olyan rég lehetett a nagy nap, talán hónapok vagy csak néhány év… Második mondatnál belevág: „Én olyan magányos vagyok! Nem, nem a barátokról van szó. Vannak jók és közeliek. A munkám és az ottani kapcsolatok is feltöltenek. De a házasságomban úgy érzem, máris egyedül vagyok." Ezt a mondatot még elmondja néhányszor más szavakkal, majd ironikus legyintéssel lezárja a mondanivalóját. "Mielőtt férjhez mentem, néha rám tört a magány. Ennél már csak az rosszabb, ha feleségként érzem sokkal mélyebben ugyanazt.”

Mi az, ami miatt magányosnak érzed magad?- kérdezem úgy, hogy választ nem is várok. Inkább csak megint kérdezek: Hogy gondolod, ez egy élethelyzet, ami nem tart sokáig, vagy hosszútávon ígérkező probléma? (egy introvertált nem lesz extrovertált társsá, de amellett, hogy ezt elfogadjuk, fejlődni lehet a kommunikációban, a kapcsolódásban. illetve, ha most egyszerűen nagy nyomás vagy betegség  nehezedik a házastársadra, az elmúlik, s a kapcsolat is visszanyerheti vitalitását.)

Nem válaszol. Tudja, hogy nem is kell. Hisz ez nem egy hivatalos lelkigondozói beszélgetés. Csak kávézunk. Folytatom a hangos gondolkozást: A legjobb megoldás, ha nem másnak, hanem azonnal a házastársnak mondjuk el, hogy mit érzünk. Fekete-fehéren. Nincs nagyobb eszköz a magány áthidalásához, mint az, ha már nem egyedül építjük azt.

Még amit megtanultam, hogy ne okold magad és ne okold a társad miatta. És soha ne nyugodj bele a középszerűségbe, hogy „ezzel már nincs mit kezdeni, egyébként is viszonyítás kérdése, igazán elég jó kapcsolat ez másokhoz képest stb”. A megelégedés nem beletörődés. Sokkal inkább hálával feltárt kérés az Isten előtt. Ő pedig válaszol a biblián (sokszor ígéretein) keresztül. És máris tűnik a magány.

Leteszi a csészét és mélyen a szemembe néz: Akkor ezt megpróbálom. Majd hívlak, ha válaszolt Isten nekem.

Szeretem Krisztinát. Néha tükröt tart nekem. Én pedig a végén legtöbbször elmosolyodom.

Bízik-e bennünk a gyerekünk?

Vendégségben voltunk, többször volt lehetőség a gyerekeinknek választani programok, étel, alvás tekintetében...ami otthon eléggé meghatározott rendben, kiszámíthatóan folyik egyébként. A szabadság nagy lelkesedéssel jár, hirtelen a 4 lehetőségből 5 is volt, ha kellett...de olyan érdekes, hogy többször is, különösen a kisebbek, ránk néztek szülőkre, és így fejezték be: vagy így legyen, vagy éppen úgy, mindegy, úgy lesz jó, ahogy ti választjátok. Nekem, szülőnek ez sokkal nehezebb karácsony táján is, vagy születésnapkor, amikor a kívánság nem egyértelmű részükről, hanem a bizalmuk óriási bennünk, szülőkben, hogy az lesz a legjobb, amit édesapa, édesanya választ. Mert ő szeret, és a legjobbat adná úgyis...
Milyen kár, hogy ahogy növünk elhagyjuk ezt a gyermeki hitet, persze természetes és jó, hogy az embernek céljai, kívánságai vannak...de az jutott eszembe, hogy erre mondja a Biblia, hogy amíg olyanok nem lesztek, mint a kisgyermekek... BÍZNI Istenben, hogy ő jobban tudja, hogy ő megadja, amit ígért, ha pedig még nem, ez nem azt jelenti, hogy késik, hanem, hogy ez van a javamra. S ha valamit nem ad meg, az is az érdekemben történik...

A gyermekeinkkel való bizalomépítés néhány lépcsője:

• elérhetőség: egyszerűnek tűnik, de talán ez a legnehezebb: ha sír, ha hív, ott vagyok (még ha nem is "táncolok" is, ahogy kérnék:)!
• ígéreteink betartása, illetve az erre való törekvés. Amennyiben nem sikerül, alázattal jó elismerni, bocsánatot kérni. Ez bizalomépítőbb, (ha nem történik túl sokszor), mint ha kimagyarázzuk, ravaszkodva manipuláljuk a helyzetet...Ne gondoljuk, hogy úgyse számít neki, a gyermek igazságérzete legalább olyan erős mint a miénk, csak lehet ő még nem tudja megfogalmazni.
• kommunikáció...legyen természetes és rendszeres, hogy beszélünk otthon az érzelmeinkről, a gondolatainkról velük
• T és T (türelem és tisztelet kölcsönösen:) Ez minden helyzetben jó, ha van, sőt... :)
• Folyamatos gyakorlása a bizalomnak a kapcsolatban. Minél többször tapasztaljuk, hogy megbízhatunk, annál jobban növekszünk a kapcsolatban.

És akkor hogy is vagyunk ezekkel a lépésekkel, ha az Istennel (atya-gyermeke) való kapcsolatunkra gondolunk?!

eredményhirdetés

NAGYON SZÉPEN KÖSZÖNÖM MINDENKINEK AZ ÉPÍTŐ HOZZÁSZÓLÁST, AJÁNLATOKAT A KEDVES BARÁTAINK, ISMERŐSEINK NEVÉBEN IS. SOK VISSZAJELZÉS ÉRKEZETT, HOGY: "KÖSZÖNÖM"!
ISTEN ÁLDÁSA LEGYEN RAJTATOK!

Pócsiné Ágnes: egyik kedves könyvemet kapja ajándékba Nichols, Fern · Minden gyermeknek szüksége van imádkozó édesanyára címűt (kérek postacímet privátban)

Boncidai Adina: az Eszter folyóirat azon számait nyerted, amelyek hiányoznak még neked, plusz egy kis meglepi:) (Címet kérek.)

Anna: általam készített naplót nyer, amelybe a gyerekekkel kapcsolatos élményeket lehet lejegyezni. (címet kérek:)

Florabella: neked is az általam szerkesztett Eszter folyóirat néhány lapszámát küldöm ajándékba. (címet kérek.)

Zsuzsa: egy meglepetés látogatást nyert tőlem, amely az idén fog bekövetkezni:)

Magdi: az általa ajánlott fim nyerte a választást az idei anyáknapi baba-mama ünnepünkre. Egyúttal szívesen látnánk, hogy ő legyen akkor a díszvendég. Lehet róla szó? Ünnepélyesen itt nyíltan hívunk, hogy gyere látogasd meg a "bölcsőt, amelyet ringattál". Vendégszeretet biztosítva! Választ várok! :)

Gitmargit: a Magdaléna című filmet együtt a magazinnal nyerte, amennyiben még nincs meg:) (címet kérek)

a kedves unokahúgom, Mirjám: két hét múlva, ha meglátogat egy teljes meglepetés-napot kap ajándékba tőlem: közös áhítat, teázó, házi-mozi, shopping a lányokkal,  ez csak néhány ötlet :)

s nem utolsó sorban a lányom, Pálma, akinek az ajánlata által már mind nyertünk a család. Hisz az Anna Zöld Oromból című 6 részes filmet együtt megnéztük sorozatban a verseny ideje alatt. Sokat tanultunk belőle, s jobban megismertem a nagylányomat! Ő ajándékba kapja tőlem a notebookom. Nem csak kölcsön, hanem most már hivatalosan végleg. :) Imádkozom, hogy élj vele bölcsen és mértékkel! Szeretlek!

JÁTÉK NYEREMÉNNYEL :)

Még nem ünnepeltem egyszer sem a blogom születésnapját. Ma ez is eszembe jutott. Hat éve kezdtem el tematikus blogot írni (az azelőtti években inkább csak kapcsolattartó jelleggel írogattam a yahoo profillal, majd áttértem a "blogspotra" én is.). HÁLÁT ADTAM ISTENNEK azért, amit kaptam és adhattam az írás által. Még énekeltem is... :D
Blogjaim célja röviden az, hogy továbbadjam azt, amit én is Istentől kaptam. Ezért a képeket sem "védtem le" soha. Vigyenek bármit, bármikor, ha az segíthetett, építhetett. Nem volt célom soha a nagy látogatottság mert önmagamat is adom és sebezhetőséggel jár. (Ezért keresem permanens módon a "szűrőket", ami a lényegre tereli a figyelmet).  Isten mégis elég szép számmal adott rendszeres látogatókat, bátorító kapcsolatokat, és szép számmal olyanokat, akikkel személyes kapcsolatban lehetek. KÖSZÖNÖM NEKTEK, hogy így szerettek s olvastok, ahogy vagyok, s hálából továbbadhatok nektek is valamit abból, amit én is kegyelemből kapok!
Úgy szeretném ezt megünnepelni, hogy egy játékra hívlak meg titeket.
Egyszerű a benevezés: egy olyan filmcímet kell küldeni, ami egy keresztény ember vagy család építésére van, s ami elérhető a webről. (A cím is elég, de ha van link, vagy előzetes hozzá, az is nagyon hasznos). Nem baj, ha úgy gondolod, én már láttam, vagy, hogy nem kimondottan keresztény film stb. Jöhet!
Játékszabályok:

•  itt megjegyzésben, vagy a facebookon kell elküldeni a filmcímet illetve a link-et (hiperhivatkozást). Ha valaki a nevét nem szeretné a filmhez adni publikusan, jöhet üzenetben. A filmcímeket mind közölni fogom.
• a filmnek kapcsolatban kell lennie valamivel, amit valaha is a blogomon olvasott, vagy a blogjaimmal kapcsolatos. Bármi, ami eszébe jut, s jó lenne, ha indokolná.:) Ha bővebben ír a fimről, a "miért"-ről, azt is nagyon értékelem.
• a játék szinte két hétig tart, ugyanis január 29-én sorsolok a nevekből.

A nyertesek nevét közzéteszem(több lesz belőlük..:). A nyereményeket nem árulom el előre, mert szeretem az önzetlen játékot, játékost.:D)

Előre is köszönöm a játékkal járó visszacsatolást is, bár nem ez a cél, de tudom, hogy ez is épít. Ugyanakkor azt, hogy sokaknak segítetek ezzel a gyűjteménycsokorral.

családi társasjátékok

Kérdezte valaki tőlem, milyen társasjátékot szoktunk játszani a gyerekekkel?

Kisebb korban mindegyikkel szerettük a kártyajátékokat, a dominót, az olyan dobókockás játékokat, ahol megtanultak veszíteni is (ne kezeljék sérelemként azt, hogy kidobta egyik a másikat a játékból pl.), megtanulták, illetve folyamatosan tanuljuk :D, hogy nem csak a győzelemért éri meg játszani, küzdeni együtt, de az egészséges versenyszellem az jó!

Szeretjük nagyon a malmozást (ezt Budai nagymamától tanulták meg:), aztán a sakkot, újabban pedig a "Dixit" is bejött. A römit újra nagyon kedveljük, egy hete minden nap kell játszani:). Ezért Emma is "hibás" :P.

Ott van a temérdek készen kapható társasjáték is, de mi például nagyon sokszor játszottuk már az Activity-t is saját módra, házi készítéssel, mert pontosan nem volt nálunk a játék egy-egy nyaraláson, szilveszterkor...
Találtam néhány jó ötletet itt és itt is házi készítésű családi játékokhoz.
A lényeg nem a játékok nevességében, népszerűségében van, hanem annál több kell hozzá: sok és még egy kicsi kedv hozzá, és igény a gondolkodást, kapcsolatokat építő fejlesztő játékok iránt. :)

JÖN A TÉLI VAKÁCIÓ...készítsünk el, vegyünk elő, egy-két társasjátékot, amit használni is fogunk, amellett, hogy elmegyünk egyet szánkózni vagy korcsolyázni!

Már csak két hét... :)


(a fenti kép nem most, hanem ősszel készült Máté focis napján :)))