Az unokája lehetnék

SZERETETTELJES SZERDA

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem nagyon nehezen ment régebben az idősebb nőket bátorítanom. Azért csak régebben, mert régen, még gyerekkoromban, fiatal lányként nagyon élveztem. Talán ők is engem:). Szerettem az idősebb nőket meghallgatni minden szépről-jóról, búbánatról akár milyen hosszan, s ha betegek voltak akár meg is látogatni. Ha kellett szívesen vásároltam vagy segítettem nekik, és mégis úgy éreztem sokkal többet kaptam, mint adhattam.
Aztán ez megváltozott. Talán azért mert már külső elvárás kapcsolódott ehhez?! Nem tudom. Mindenképpen úgy éreztem, mit is mondhatnék egy nőnek, aki megélte, amit én még csak ízlelgetek, jóból is a nehezéből is. Meg aztán az unokája lehetnék... Hogyan vigasztalhatnám?!
Egyszer pedig jött a felszabadító gondolat...de hát akkor segítsek úgy, mintha az unokája lennék...mint régen! Ne akarjak többet vagy mást adni...

Hogyan lehetünk hasznosak, hogyan szerethetjük az időseket?!

1. Soha ne higgyük azt, hogy nincs mit mondaniuk, s nem lesz miről beszélgetnünk. Ez hamar ki is derül. Sokat épülhetünk, amíg meghallgatjuk őket.(A tegnap is egy néni 77.születésnapján voltunk a női körrel, hát rég nem  derültem ennyit, ahogyan elmesélt az életéből egy epizódot...és a végén ő meg le is zárta tanulsággal, de annál több is volt a sorok között nekem.)
2. Megértik, amit mondani akarunk! Akkor is ha ismételni kell, akkor is, ha úgy gondoljuk már nem a "mai világban" élnek. Amire szükségük van, megértik válaszainkból.
3.Támogassuk imában őket! Ez a legjobb bátorítás,  így többet is gondolunk rájuk, nem csak amikor látjuk őket. Azt mondja az I Tim 2:1, hogy "minden emberért tartassanak KÖNYÖRGÉSEK"
4. Bátorítsuk, ha szomorúak. Megfoghatjuk a kezüket. Annyira szeretem a dolgos vagy az ápolt idős női kezet is...erőt ad (oda-vissza)!
5.Olvashatunk nekik. Megkérdezhetjük, hogy mit? Vagy énekelhetünk velük (vagy csak hallgassuk meg :9). Mi a kedvenc éneke?
6. Küldjünk nekik postán képeslapot.
7. Vásároljunk nekik. Hívjuk fel néha telefonon, s többször rákérdezhetünk erre.
8. Megkérdezhetjük, hogy segíthetünk-e valamit a ház körül, a házban? Egyszer egy néni (hosszasan betegeskedett, s látogatója volt elég, mégis szerette, ha én is mentem. Persze, én is örültem, ha eljutottam) mindig csak azt kérte tőlem, amikor nála voltam, hogy igazítsam meg az asztalán a könyveket, s cseréljem ki a vizet a vázában. Szívesen tettem. Egyszer pont az előttem levő látogató, mielőtt elment, láttam, hogy az általa hozott virágot vízbe tette az asztalon. Mégis, mikor kérdeztem, mit segítsek, hát ugyanazt a választ kaptam. Természetesen, megtettem, ezt már tudtam, hogy fontosabb a szeretetet kifejező engedelmesség, mint a hasznosság ilyenkor a cselekedetekben. Azért, mégis, ismerve a néni éles és még nagyon friss gondolkodását, miután megtettem, rákérdeztem, hogy miért kellett megint kicseréljem a vizet a vázában, ha friss volt? Akartam tudni, hogy vajon már kezd felejteni? Erre ő mosolygott: "ó, mindig élvezem, ahogyan próbálod a virágot elrendezni a vázában, s billegeted a fejed közben, meg mosolyogsz egyet a végén." :) Kiderül aztán, hogy virágrendezéssel is foglalkozott régen, ha akkor nem is így nevezték. No fogtam az alkalmon, hamar kértem néhány leckét. Azóta is csak annyit tudok belőle, de nekem sokat jelent.
8. Vihetünk nekik hallgatni valót (jó felvételeket akár interneten is kereshetünk nekik stb.), és természetesen a kis ajándékoknak is örülnek (virág, kedvenc állata plüssállatként...nekem ez többször bevált örömszerzésnek a csoki mellett, hisz 2. gyerekkor, s amíg ezt bölcsen kezeljük, szeretetet sugároz!)

A fiam, amikor az 1 éves Misszióiskolába iratkozott, be kellett jelölje a területeket, hogy hol segítene a gyakorlatban hetente rendszeresen. Látom, hogy: gyerekmunka, admin., hajléktalanok stb. S fiatalok helyett (oda úgy is eljár "kapni"), hát az időseket is bekarikázza. Isten őt használta most, hogy felgerjessze bennem ezt a szeretetet. SZERETEM AZ IDŐSEKET!
Te hogy vagy éppen vele?!
( A képen látható idős nőt, Carol Portert, halálomig tisztelem azzal is, hogy ahányszor rá emlékezem, Istent dicsőítem. Idős nőként felajánlotta nekem, hogy bár nem könnyű neki megtanulni a messengert kezelni (elég volt az email), értem megteszi, hisz akkoriban kismamaként keveseket tudtam géphez ülni, inkább csak pár sor, és szaladtam tovább.De neki fontos volt, hogy tudatosan engem akkor segítsen. Ahogy mondta neki is felüdülés volt velem megismerkedni, "velem lenni", de mint minden esetben, úgy tapasztaltam, hogy többet kaptam, mint adhattam. Az ő példája sarkallt arra, hogy merjek "mutter" lenni, hogy a lelki anyaság az nagyon sokat ér... Idős koromban vajon nekem mit kell majd a fiatalokért megtanulnom? :D )

A HÁZASSÁG NÉGY ÉVSZAKA: TAVASZ

"Érzelemvilága: izgalom, öröm, remény

Attitűdök: várakozás, optimizmus, hála, szeretet, bizalom

Megnyilvánulások: gondoskodás, tervezés, pozitív kommunikáció, ha szükséges, még könnyen megy a segítségkérés

Kapcsolati klíma: vitalitás, gyengédség, nyitottság, gondoskodás, új kezdet időszaka, közös magvetés

Árnyoldalai: váratlan és hirtelen téves lépések könnyen becsúszhatnak, a kezdeti eredmények könnyen megnyugtatnak és nem törekszünk további fejlődésre a gyakorlatban így könnyen nyár helyett őszbe jöhet."

a fenti gondolatokat Beke Laci és Betti (Tázlár, MO) mondták el a házaspáros találkozónkon e hónap elején itt Udvarhelyen.

Mivel napok kérdése és a 20. házassági évfordulónkat ünnepeljük, úgy gondoltam személyes gondolatok helyett, ami a tavaszt illeti, hát megosztom a menyegzői képeinket. 

A TAVASZ EGY HATÉKONY FELADATA: A  TMK (tervszerű megelőző karbantartás! 

Sosem lehet elég korán kezdeni! :)

ötletek gyerekeknek (és felnőtteknek is) az adventi kalendáriumhoz...

Adventi naptárba a gyerekeinknek az idén 2 cédula lesz és egy tárgy:

1.       Imacédula: reggeli után azért imádkozunk, akinek a neve a cédulán van (rokonok, barátok, akikről tudtuk, hogy megbetegedtek, balesetet szenvedtek, a Barnabás Házban a nyáron táborozó sérült gyerekek nevei stb.)

2.       Suliba menés előtt kihúznak egy egy drb. „arany, tömjén vagy mirha” cédulát, amit a nap folyamán megvalósítunk

3.       Ennek az ötletnek az alapján egy-egy tárgyat (angyalszárny, arany gyűrű, gyapjúdarabka (itt kóstolhatnak juhtúrót), szív, korona, csillag (lehet csillagnézés akkor este, az angyalok énekénél, hallgassunk nagyon szép zenét...,  stb) húzunk a vacsora után, amihez a megfelelő igeszakaszt, karácsonyi történet-részeket felolvassuk, eljátsszuk, elmagyarázzuk…...(élménypedagógiával még fűszerezhetjük, pl. a szaglást, ízlelést is bevezethetjük a tapintás és látás érzékszervek mellett egy-egy helyen...)

„arany, tömjén, mirha” cédulákhoz ötletek:

mirha (jó cselekedetek): 1. kiválogatjuk a játékokat és elvisszük az alapítványhoz, hogy más gyerekek is mosolyogjanak az ünnepen, 2.  ajtódíszt készítünk, s elviszitek a suliba az osztály ajtajára 3. ma elkészítjük másoknak az ajándékokat karácsonyra, amit csak lehet… 3.ma folyamatosan meglepjük apát valami kellemessel  4.  ma anyának nem szabad étkezésnél az asztaltól felállnia csak a többieknek 5. ma elmegyünk meglátogatni valakit aki beteg, vagy egyedül van

tömjén (családi tevékenység): 1. apa készít holnap reggelit (amolyan „luxus falatokkal”, ahogy szokott:), 2. ma elkészítjük az ünnepi képeslapokat, 3. ma együtt sütjük meg a mézeskalácsot,  4. az esti történetnél forró csokit iszunk tejszínhabbal gyertyafénynél, 5. ma este megyünk városi sétára, s kiválasztjuk kinek melyik a kedvenc ünnepi dísze a városban,6.  ma mind jöhettek velem vásárolni s mindegyik választhat egy kisebb édességet magának, olyant, amit még soha nem evett, 7. mikor suliból haza jössz, vár rád egy meglepi, de meg kell keresned (hideg-melegedik játékkal), 8.holnap az étkezéseknél a szülők lesznek a pincérek-a gyerekek pedig rendelnek, mint az étteremben…

arany zsetonok: beválthatóak „zsákba-macska” módon a szülők kincses ládájából -többnyire édesség, apró tárgyak, szülők készítette könyvjelző a gyerekeknek- háromszor 10 drb nálunk :)

ÖSSZESEN 23 CÉDULA-3 színben

(Az ötletet a meglepetéscetlikből innen vettem: http://idotetrisz.cafeblog.hu/2013/11/26/uj-letoltheto-adventi-meglepetescetlik-minden-napra-uj-moka/)

ÉS AKKOR JÖJJENEK A FELNŐTTEK:

23 DARAB CÉDULA IGEVERSEKKEL (akár 23 drb filteres teára kapcsolva, mármint a papírborítójára, s úgy visszatenni egy szép teás dobozba. ez akár vendégeknek is lehet, akik hozzánk betérnek, amikor megkérjük, hogy válasszon milyen teát szeretne inni :)), egy bátorítással minden napra, ami kapcsolódik az illető személyhez (lehet ez egy vele kapcsolatos emléktöredékre utaló mondat, rá jellemző tulajdonság, hiteles pozitív megerősítés stb.).
-De meg lehet spékelni kis ajándéktárgyakkal a 23 drb. borítékot (vagy kidíszített gyufás illetve teásdobozokat, vagy csak csipesszel faágakra erősítve az összehajtogatott cédulákat szépen kidíszítve, vagy megteszi kisebb festett-dekorált befőttesüveg is, ja, de kibelelt újra összeragasztott, megszámozott diókat is lehet használni, ha csak cédulákról van szó).
 -Ötletek arra, ha egyebet is teszünk beléjük, mint csak cédulák:  mint pl. egy egyszeri használatra való arcpakolás kötelező felhasználni a megadott dátumon :P,  ínyenc édességek, mint egy forró csoki, 3 az 1 kávé, s egyebek, egy vicces gémkapocs, egy általunk készített könyvjelző, parfümminta, írószer, hajgumi, számítógéphez-telefonhoz bármilyen kütyü, borító, és édességek persze…kérem, hogy bővítsétek ezt a felsorolást! :)
-Még láttam egy olyant is, hogy 24 darab puzzle darabka volt, amit naponta lehetett illeszteni a nagy képhez… A 24. napon történhet az ajándékozás, vagy a puzzle kép bekeretezése:)

A fenti adventi kalendáriumok ajándékba is elkészíthetőek. Mekkora lehetőség a jó hír terjesztésére! Egy kis áldozatot, odafigyelést kér…De ez az igazi karácsonyi szeretet és jó HÍR, amely így sok családba eljuthat!

A sárga ruha...

Ami a romák közötti „forgolódást”, az irántuk való emberszeretetet és agapét illeti, azt hiszem, fejlődöm! :) Írtam erről régebben itt.

Most sincs roma projekt, amiben részt vennék hivatalosan, vagy rendszeresen. De adatott nekem egy roma barátnő-féle a múlt héten. Édesanyám ajánlásával jött ide az unokahúgával, s itt is maradtak szállásra. Tiszta illatú, rendezett két nő. De nem ezzel leptek meg, s nem ebből született a barátság, még ha a jó illat nekem sokat is jelent.

Vacsoránál beszélgettünk, mesélte az életét. A falu iskolájában az első 3 tanuló között volt egészen 8. osztályig. Utána elment a család külföldre dolgozni, s az igazgató is hiába sajnálta, hogy egy ilyen aránylag kiemelkedő tehetség nem tudott irányt szabni a nemzetében másoknak is. Azonnal megállapítottam én is már az első mondatok után, hogy éles elme, rátermettség van a csillogó sötét szemek mögött.

Ennél már csak az kötött jobban össze, hogy nem rég jutott igaz hitre, és személyes kapcsolatba került az Úr Jézussal. Ahogyan imádkozott, ahogyan tűzzel-lélekkel beszélt arról, hogy szeretne a kicsiny közösségében elkezdeni a gyerekmunkát, hát engem is nagyon megérintett. Van valami közös bennünk… (igaz, hogy én sok féle emberrel kapok közös dolgot. :) )El is hívtam a hétvégén, hogy jöjjenek el gyerekklubba és, amit tudunk, „ átadunk” nekik a jó kezdethez, amit otthon majd annak idején folytathatnak. Igazi példa volt a motivációja, az elszántsága. Isten eszközként küld embereket hozzánk. Azt hisszük, mi segítünk, s többet kapunk, mint adunk, ha van nyitott kéz és szív az elfogadásra.

……

Mikor kicsi voltam, egyszer édesapámmal a főtéren sétálva megálltunk, mert ismerősökkel találkozott. Nekem napbarnított sötét bőröm volt, hosszú sárga ruhában voltam, s a parkban játszó cigány-lányok kiszúrtak maguknak, ahogyan a köveket gyűjtögettem: „gyere velünk játszani, vagy szégyelled, hogy közülünk való vagy?!” – valami ilyesmit kiáltottak. Hamar édesapámhoz futottam. Ő hangosan felnevetett, s azt mondta ne féljek, majd egyszer még hasznomra lehet, hogy így befogadnak, hisz a Jó Isten őket is ugyanúgy szereti, s valakinek segítenie kell a helyzetükön. Tiltakoztam akkor, mert megijedtem. Most sem érzek felettébb elhívást erre a szolgálatra, de talán nekem feléjük is inkább személyes kapcsolattal kell szolgálnom.…és édesapám mondata is ilyenkor mindig eszembe jut. Meg a sárga hosszú ruha… :)

A KÜLÖNÖS RUHA 

Szenvedésed
Isten-adta ruhád.
Először sehogyan se illik rád.
Úgy találod, hogy nagy neked.
Belenőhetsz, ha békén viseled..

S ha Isten ráteszi áldó kezét,
erőt arra is ád,
hogy úgy viseld végül a szenvedést,
mint drága ünneplőruhát.
M. Feesche után németből ford. Túrmezei Erzsébet

A HÁZASSÁG NÉGY ÉVSZAKA: TÉL

Énekek éneke 2: 10-11 "Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte. Mert íme a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment." 

Ez az ige jutott eszembe erről a témáról. Istennél ez sem reménytelen, máris ezzel kezdem, mielőtt valaki lefagyna...

Amit a Beke házaspár mondott erről az évszakról azt most itt kiemelem narancs színnel (természetesen csak vázlattöredék).

„A tél állapota a házasságban is az, amikor „a hőmérséklet fagypont alá csökken”.

Érzelemvilága: fájdalom, düh, kiábrándultság, csalódottság, magány elutasítottság érzése

Attitűdök: negatív viszonyulások, frusztráltság, bátortalanság, reménytelenség

Megnyílvánulások: durva és sértő beszéd, erőszakosság, elzárkózás

Kapcsolati klíma: elkülönülés, ridegség, durvaság, keserűség, némaság
Petőfi így írta le ezt az állapotot:
"Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!"

A tél lehetőségei:

A kétségbeesés rákényszeríthet a segítségkérésre és annak elfogadására jobban, mint a többi évszakokban. A nyomorúság és bűn személyes megújulást is ösztönözhet.”

Szeretjük a téli sportokat is. Én már kevésbé, s ennek csak egy oka van: a hideg. Ugyanis, ha belelendülünk a szánkózásba, sízésbe, még ha megfelelően is fel van öltözve az ember és mozog is eleget, elgémberedhetnek a végtagok a hótól, fagytól. A lelkesedés még rásegít, hogy az első jeleket ne vegyük észre,   majd „ne vegyünk róla tudomást”, hogy nagyon fázunk és akkor már a meleg kályha is fájdalmas hat, amikor aztán szinte s.o.s. lelkülettel megcélozzuk a meleg otthont. Hosszabb idő kell a felmelegedéshez ilyenkor. Talán kérjük is a külső segítséget. Egyszer láttam hegyi mentőknél, hogy milyen nagy szaktudással és kegyelemmel jár valakit az életbe visszahozni, amikor valaki tényleg megfagy, de még életet nyer.

Ilyen kegyelem az újjászületés is a Léleknek ( Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát - mondta Jézus) és ugyanígy Istentől kapott kegyelem az is, ha a házasságban a tél elmúlik és jön a tavasz…

Ne halogasd a segítségkérést, Isten most is figyel rád!