Az ÉLET titka nekem...

Az ÉLET titka nekem:

Életcél – mindenki céllal született a földre. Akár hiszi, akár nem, Isten tervében van az, hogy életet adott neked! Minél többet tiltakozol ellene, vagy kételkedsz a hatalmas Istenben, annál később jössz rá a titokra, s annál kevesebb időd lesz értelmesen és áldottan élni ezen a földön, még ha az örökkévalóságra kegyelemből el is készülnél… (ha megérthetnénk s felfoghatnánk ezt csupán értelemmel, nem lennénk emberek….hit kell, amit mindenkinek megad Isten, Jézuson keresztül, ha vágyik rá).

Ha visszatalálsz Istenhez, azt is megérted, miért is születtél. Az Életcél, ha kapcsolatról szól (Istennel és szeretteinkkel, sőt mindenkivel, akit önzetlenül szerethetünk), csodálatos!  Ilyen életcéllal élni azt a 70-80 esztendőt vagy annál kevesebbet is érdemes, mert nem évszámokban, hanem teljességben mérjük azt! Ugyanakkor nem feledni, hogy az igazi Élet nem rólunk szól... s mégis akkor találjuk meg önmagunkat is!

Leld örömöd a mindennapokban – sokan pénzre hajtanak, amikor karriert választanak. Valóban, nagy szerepet játszik az életben, hogy el tudjuk-e látni a ránk bízottakat, DE ha a munkánkat nem tudjuk megválasztani, akkor is végezhetjük élvezettel, örömmel. Sokszor nem csak képességünkön, hanem a hozzáállásunkon múlik az életöröm, illetve azon, hogy honnan, Kiből táplálkozik naponta a lelkünk… Az öröm önfeledt nevetést is jelent. Mindennap megengedhető! J

Elfogadni önmagunkat Isten kezéből, nagy érték. Megelégedni azzal, akiket, amit kaptunk az igazi gazdagságot jelenti, mert ez a megelégedés. A jellem több a képességnél- hallom és látom itthon sokszor. Isten formálhat-e téged képmására? Ha igen, ez elég, tökéletes vagy szemében és az is leszel!

Tenni és Lenni – a nagy egyensúly, az Életritmusunk megkeresése, az is munka! Érdemes rá odafigyelni, mert ettől függ szeretteink jóléte is. Van, hogy mint a gyertya, két végen meggyújtva is szárnyalni tudunk, ha olyan körülményeink vannak, s Isten ezt kéri tőlünk, s van, hogy pihennünk kell akkor is, ha mindenki más hajt és minket is hajtana. Meg kellett tanulnom nőként és édesanyaként is egyedül Isten előtt felelni elsősorban azért, amit tőle kaptam. Neki kell elszámolnom, s nem mondhatom, hogy de Uram, XY még ennyit se, vagy Y sokkal többet… Saját életritmusunkra rátalálni és azt egyensúlyban tartani, felülről jövő bölcsesség! Hála, hogy férjem is sokat segít ebben nekem („Ő a józanságom” J ), s a gyermekeim is. Mikor kicsik voltak azért, mert egészséges korlátokat állítottak, most, hogy nagyobbak, tudatosan is. Nem utolsó sorban, az évek múlásával egyre jobban tapasztalom, amit fiatalabb korban elhittem nagy teherbírású elődeimnek, hogy az egészségre vigyázni, amennyire tőlünk függ, az étkezési és fizikai mozgási szokásokkal lehet leginkább. Egyszerűen nekem ez azt jelenti, hogy heti rendszerességgel tesztelem a testem futással vagy egyéb mozgásformával, hogy mennyire terhelhető. Ez aztán inkább energiát ad. A diéta pedig egyszerű: a fehér cukrot (kivéve a fruktózt és laktózt) és fehér lisztet kerülöm. Persze, akik ismernek, tudják, hogy mennyire szeretem a finomat. Régebben egy kis plusz mozgással megengedtem bármit, ma már azt mondom, ha kérdezik, hogy nem-e kívánom az „egészségtelen finomságot”, hogy: dehogynem, de sokkal jobban kívánom egy ideje az egészséget. J

Hát ez a földi ÉLET nekem! Nagy a mérce, de nem adom, nem adjuk lejjebb, hisz a mérce nem tőlem, s nem is elérhetetlen Krisztussal. Minden nap új nap! Ma is az. Itt az ideje a pálfordulatnak is, ha kell!

Ép testben ép lélek - wellness

Többen tudjátok, hogy már több éve minden tavasszal és ősszel indítok egy "ép testben ép lélek" nevezetű facebook csoportot, ahol testi-lelki regenerálódás a cél, ugyanakkor szeretném, ha mindenki valamilyen jó szokást (étkezés vagy mozgás területén) meghonosítana az egészsége érdekében.Természetesen, mindezt velem együtt, akinek mindig szüksége van a megújulásra. Az idén is többet kaptam, mint adhattam. A mostani tavaszi „ép testben ép lélek” csoport a 3. hónap vége felé közeledik, s különlegesen jó csapat volt. Isten ajándéka. A visszajelzésekből érdemleges javítás nélkül álljon itt néhány sor azért, hogy lássátok Istent nagynak. Mert ő az, aki ezt a facebookon keresztüli szolgálatot is elkezdte, megáldotta, megajándékozva új tagokkal, sőt most már segítséget is adott a csoport vezetésében, ami meghatározó a hatékonyságban! Imádságom, hogy az őszi is majd ilyen gyümölcsöket hozzon!

"Számomra a csoport adta meg a kezdő lökést abban, hogy visszatérjek így szülés után a megszokott dolgokhoz. Amíg szoptattam, nem ment az étkezés reform, most mar ritkábban esek vissza, de mindenképp odafigyelek. A vízivás nagy áldás számomra, mert én kiszáradt állapotban voltam szerintem. Ezzel meg most is küzdök, de a csoport segített, hogy újra, minden nap odafigyeljek rá. Többet mozogtam, bár a szememben nagyon lightosan. Mostanra érzem, hogy végre nem fáj esténként a hasam, kezd tartani, kezd csökkenni a derékbőségem. Valami elindult! 🙂 Szeretnék ősszel úgy visszajönni, hogy ittam rendesen a nyáron, szénhidrátcsökkentetten étkeztem, és kész vagyok a sportban kihívásokra! 😉"

Energiaszintem csak a gluténmentes diétával jött vissza, eltűnt a fájdalom, és apránként volt miről írnom, nemcsak túléltem a napokat, igyekezve a kötelező köröket a családért megtenni. Most tartok ott,hogy újra nekifoghatok szaladni, amit ebben az évben nem tudtam egyáltalán.
Köszönöm a sok kedvességet, a biztatást, a többieknek is a társaságot. 

Mikor csatlakoztam a csoporthoz az volt a célom, hogy jobban rálássak arra, hogyan is kéne egészségesebben élni, enni, mozogni. Ráláttam, hála Nektek. És ki is próbálhattam. Nem volt célom a fogyás a szoptatás miatt, de a sok ivás, hat óra után nem evés, mozgás bevezetése miatt mégis fogytam négy kilót. Egyedül a csokit, cukrokat iktattam ki az étrendemből egy az egyben, minden más jöhet valamilyen formában, mértékkel ill. fehér kenyér helyett csak valamilyen barna fogy. A továbbiakban az itthoni sütiket is valamilyen édesítőszerrel fogom készíteni és új recepteket fogok megtanulni. Az, hogy egy kilóval kevesebb vagyok, mint a legutolsó teherbeesésem előtt, csúcs szuper és hatalmas ajándék. Észreveszik mások is, a férjem is. A lelki odaszánásban is sokat segítettetek, például a böjtölés felhívásokkal, amit ugyan csak részlegesen tartottam, de így is mindig nagy áldás volt rajta és a mindennapi bátorítás is sokat jelent nekem! És, hogy mellém álltatok imában is mikor szükség volt rá!

Hálás vagyok, hogy a csoport tagja lehettem. Sokat tanultam tőletek. Nagyon jót tett a lelkemnek, hogy veletek voltam! Olyankor kaptam a bátorítást, amikor a legnagyobb szükségem volt rá! Volt, hogy fáradt voltam a tornához. De amikor láttam, hogy ti csináljátok, én sem hagytam magam. 

Tulajdonképpen az egyik legnagyobb nyertese ennek a csoportnak én vagyok, mert annyi szeretettel, kedves, drága személlyel találkoztam itt, amire nincsenek szavak (Jaj, remélem ezt jól fogalmaztam meg, hogy érthető legyen és jól átmenjen az üzenete!). Mikor ősszel csatlakoztam először a csoporthoz, fantasztikus élményekkel zártam azt az időszakot, és csak egy dolog maradt meg a fejemben, szívemben: MÉG, MÉG MÉG!!!! És szinte centiztem a napokat, mikor kezdődik a tavaszi, és csak remélni tudtam, hogy abban is részt vehetek, mert az egész addigi életem felfordult pozitív irányba az őszi miatt. És be kell vallanom nektek most valamit. Itt gyógyult meg a lelkem sok dologban, és csak most jöttem rá pár napja. Nehéz erről most beszélnem, csak azt tudom mondani, olyat érzek, amit már rég nem sikerült, és ezért megfogalmazhatatlan hála van most a szívemben. Értetek. Mindenkiért! Mikor elkezdtem a csoportot márciusban, a testemre koncentráltam nagyon, hogy leadhassak több kilót, jobban nézhessek ki, elmélyíthessem az addig kialakított szokásokat, és helyette, vagy inkább úgy fogalmazok, mellé kaptam egy hatalmas ajándékot is. A lelkem megújulását. És HÁLA, HÁLA, HÁLA mindazért, amit kaptam tőletek!

Számomra megtiszteltetés volt ennek a különleges csoportnak a tagja lenni, s bár keveset tudtam hozzászólni, ( mert sokszor úgy éreztem miről is írhatnék, hisz csak ügyetlen próbálkozásaim vannak úgy a diéta mint főleg a mozgás terén...több-kevesebb sikerrel...) DE olvasva titeket mindig kaptam egy újabb bátorítást, hogy ne adjam fel...és van is eredménye  NEM SZERETNÉM abbahagyni...mert jobban érzem magam, ha kevesebb édességet és kevesebb lisztes-dolgot eszem..és ami nagyon fontos, végre sikerül odafigyelni a vízivásra!!! Eddig csak tudtam, és mondtam (hivatásomnál fogva a kis betegeimnek, hogy sokat kell inni! ) de a megvalósítástól távol álltam. Most már begyakoroltam és IGEN, érzem, hogy így jobb!!! .

Elképesztő hála van bennem azért is, mert valóban ráébredhettem, hogy nem elég a mozgásra, a táplálkozásra odafigyelnem, hanem tudatosan bele kell hogy vegyem Istent is mindezekbe. Mert nélküle nem megy, nélküle szenvedek, de Vele úton vagyok. 

Hálás vagyok, hogy ezen az úton Isten megajándékozott ezzel a csoporttal, és ebben pedig veletek, és Őnmagával.

 Ezalatt a par nap alatt  már elindult a fogyás.. már most mínusz 1,5 kg-nal tartok... Új ízeket próbálok ki, mint pl a köles, kukoricadara, stb es próbálkozom lelkesen. A köles miatt nem fáj a gyomrom, csak most tudtam meg, hogy lúgosító hatása van, mióta ezt eszem látványosan jobb a közérzetem es hiába eszem tejjel nem fáj a gyomrom. (tej miatt sokszor fájt, refluxom van) Úgyhogy végre elindult valami, és talán most kezdek jól lenni.

 Ez a csoport fantasztikus, hálás vagyok Istennek minden egyes tagjáért. Úgy érzem, ennél sokkal több történt itt a két hónap alatt, minthogy egészségesen próbáltunk élni. Igazi lelki közösség formálódott itt ki közöttünk.

 I have enjoyed being a part of the group. Thanks for letting an American join! I have not lost any weight, which is depressing! But I have been running with my friend the whole time! That is progress!

Mit jelent ez a csoport? Nagyon sokat. Óvodás koromtól sportoltam 18 éves koromig. Az elmúlt 6 évben többször elgyengültek az izmaim (orvos szerint nem sorvadás, hanem ismeretlen eredetű elgyengülés) Meg voltam bizonyosodva róla, hogy én már aktív mozgást nem igazán fogok tudni csinálni. Igazából annyi vágyam volt, hogy úgy éljek és annyi évet a családommal, hogy szolgálni tudjam őket egészen a gyerekek kirepüléséig. Már a csoport előtt pici mozgásokat végeztem, mert sokszor kellett táppénzre mennem. Próbálkoztam, de nagy álmaim nem voltak. Amikor ismerősök futásról beszéltek, tudtam én még 100 métert sem tudnék lefutni. A csoportba próba szerencse alapon jelentkeztem. Kicsit meg is ijedtem az elején, amikor láttam,hogy ez milyen komoly. És szégyelltem, hogy én leszek itt a leggyengébb láncszem. Köszönöm, hogy a nehéz pillanataimban a segítségemre siettetek! És köszönöm, hogy belétek kapaszkodhattam és semmiért le nem dorgáltatok. Ma 920 métert futottam egyszerre ( a többit apránként).Az utcánk végig futásához már csak 300 m van hátra. Hitet és reményt kaptam. Egy éve még biztos voltam benne,nekem ez soha nem sikerülne. Köszönöm, hogy elhitettétek velem: You can do it! Hogy mit szeretnék még elérni? Szeretnék lefutni hetente 2-3x 2 km-t, szeretnék bejutni az amatőr ping-pong versenyre, szeretnék erősebb és hajlékonyabb lenni és szeretnék még legalább egy röplabda meccsen a győztes oldalán állni. A megszerzett örömmel és erővel szeretném szolgálni az Urat és a családomat. A győzelem íze mellett az aktívabb és jobb szolgálat az igazi motiváló eszköz a számomra. Alkalmatlannak érzem magam, de meg akarom csinálni. Motivációból ez a kedvenc videóm: Szeretettel: https://www.youtube.com/watch?v=bA7Jygexja0

Én pedig visszanyertem az erőm, mint Sámson a hajával. :) Köszönöm a sok ismeretet tőletek is, Istennek a lelki táplálékot, a dalokat, amelyek erősítettek. Ismét PIHENTEN kelek hat órakor, vagy még hamarabb is, ami már 4 éve nem történt meg igazából rendszeresen, bár a stressz és munkám több, mint akkor. 25 napja nem ettem fehér cukrot és fehér lisztet, vagyis búzát. Rendszeresen lefutom az 5 kilometert. Ez isteni csoda. Hálás vagyok nagyon. Ősszel hiszem még jobban tudok segíteni, szolgálni...

TEHÁT ŐSSZEL ISMÉT ÉP TESTBEN ÉP LÉLEK CSOPORT INDUL NÓRIVAL ÉS MUTTERREL.

VÁRUNK!

wellness nőknek

Viselj gondolt magadra, mert szeretteid megérdemlik!

• írj listát hetente a fontos és sürgős tennivalókról, ezt oszd le napokra. Tanulj meg a fontos dolgok helyett inkább a sürgős dolgokból lehagyni...
• csatlakozz egy női bibliatanulmányozó csoporthoz vagy női imacsoporthoz... ha másképpen nem lehetséges, kezdj el nőknek szóló bibliatanulmányt otthon egyedül ( az interneten is van lehetőség a rendelésre, a kínálat eléggé bőséges)
• szakíts időt hetente egy kis kedvtelésre szánt időre  (arra, amit szeretsz tenni, de soha sincs időd rá. van, akinek ez a kézimunka, van, akinek egyéb hobbi)
• vigyázz a testedre! egy kis reggeli torna is megteszi, de a rendszeres gyorsabb séta este lefekvés előtt, vagy éppen egy kedvelt sporttevékenység is fitten tarthat! Ha ezt férjeddel, gyerekeiddel, barátaiddal teszed, kettős áldás is lehet, de van, hogy ha egyedül vagy, az tölt fel igazán... Mozogni mértékkel és rendszeresen jó és kell!  Aki kertészkedik, vagy más megerőltető fizikai munkát illetve egy helyben ülő munkát végez, annak kötelező! 
• az egészséges étkezés, amennyire lehetséges anyagi vonzatában, ugyancsak fontos szempont, mint az is, hogy jól érezd magad a bőrödben, s tetsszen a férjednek a felesége!:) Nem feltétlenül fogyókúráról van szó, nem is a néhány plusz kilóról, de az egészséges étrend és diéta, a vonzó de szemérmetes külső minden hívő nőnek ajánlott!
• figyelj oda a távolabbi szeretteidre, testvéreidre nem csak kötelességből! Találd meg a módot arra, hogy ezeket a kapcsolatokat kikapcsolódásként is megélhesd. A reggeli kávézás (akárcsak telefonon keresztül vagy virtuálisan, azokkal, akik messze élnek) hetente egyszer egy-egy szeretteddel virágzó élmény lehet! Ha ezt közös imával is összekötheted, a lelket is frissíti...
• A kiegyensúlyozottság egyik kis titka az is, ha megtanulunk látni ahelyett, hogy csak nézünk ki a világba. Meglátni a szépet az életben, az emberekben, törekvés és gyakorlás kérdése is. Meglátni Istent, az már kegyelem! Egyik sem lehetetlen!

http://erdelyibaptistanoszovetseg.blogspot.ro/2013/05/az-ujabb-eszter.html

Chery Calgano

A testünkről, mint Szent Lélek templomáról, (a yo-yo effektusról is) részletesen egy kedves előadást hallottam annak idején Amerikában (baba-mama körön, együtt szolgáltunk Cheryvel, persze én csak pár szót szóltam), így megismerkedtem a keresztyén előadóval, írónővel. Igazából ő segített az agyamban helyre billenteni a mozgás-egészség-táplálkozás fogalmakat, hogy ne végletekbe gondolkozzam, s ugye, amit gondolok, azt teszem vagy nem, s amit teszek vagy nem teszek, hát azzá válok.... Azóta tudom, hogy egy kevés mozgás is (bármilyen sport) energiát hoz, nem pedig időt visz el....
Örültem, hogy blogot indított Chery. Szeretettel ajánlom azoknak, akik tudnak angolul. Megéri:) Egyszer talán eljön hozzánk is, hogy beszéljen arról, édesanyaként mit tehetünk gyermekeink, családunk, s magunk egészségéért. Nem elérhetetlen, nagyonis megvalósítható alapelveket sorol fel, ami a Biblia tanításával is megegyezik.
Ha valaki szeretné elolvasni a könyvét, kölcsön adhatom....

Ép testben ép lélek

Egy kis mozgás senkinek nem árt. Úgy gondolom,hogy a keresztyén nők között "túlságosan megértett ige" az, hogy a test gyakorlásának kevés haszna van. Nem a mai kor fitneszimádatára gondolok, ha mozgásról beszélek, inkább arra, hogy a mai nő sokkal szerteágazóbban terhelt mint régen. Több szellemi teher, kevesebb fizikai (pl.kerti munka) megterheléssel. A szellemi fáradság legyőzése pedig sokszor a fizikai mozgással egyensúlyozható, kezelhető. Minél jobb kondicióban van valaki fizikailag (izomerősítésre gondolok, nem fogyókúra adta csinosságra), annál több energiája van. Ezt elhittem lánykoromban Linda Dillownak. Csak sajnos egyre nehezebben tartom magam ehhez az elvhez, időhiányra panaszkodva (mikor menjek szaladni?), illetve körülményekre hivatkozva (régen ment az itthoni torna, de ma 15 felülés után csengetnek, vagy valami történik). Régebben talán jobban motivált az is, hogy a terhességek után igyekeztem az alakomat visszanyerni. Hát most már eléggé stabilizálódott a "kerekded, de nem túlsúlyos" alak, kisebb nagyobb odafigyeléssel évszakonként arra, hogy mit eszek. De az energiatartalom kevesebb... Tapasztalom a különbséget akkor, amikor figyelmet fordítok a heti 3szoros 30-40 perces mozgásra.  Ilyenkor óriási teljesítményre vagyok képes. Ennek hiányában még a házimunka is kifáraszt, vagy meg egy-két "meghallgatás" megemésztése is.... Meg kell tagadnom lustaságom, jónak hangzó kifogásaim az akadályokat illetően, és igenis mozogni fogok, akkor is, ha a 40-hez már közelebb vagyok, mint a 30-hoz. Mert ahogy látom, a munkánk nem apad egyelőre, inkább még többet bíz ránk az Úr, amiért áldom őt, mert nem találom magam méltónak a sokhoz.

Tehát, mozgásra fel!

Ki az, aki vállalja velem, hogy egy hétig minden nap végez 15-20 guggolást, felülést, vagy valamilyen gyakorlatot reggelente felkelés után, illetve kétszer-háromszor (30-50 percig) ugyancsak ezen a héten elmegy szaladni, vagy gyors tempójú sétára (vagy úszni stb is lehet, ha valakinek lehtősége van rá:)??? 
Csak egy hétről van szó!

Nem tudom miért, talán saját tapasztalatom miatt, úgy érzem erre is legalább úgy kell bátorítsak másokat, mint arra, hogy például tiszteljük a férjünket, legyen rendszeres áhitatunk stb. Ugyanennyire felelősségemnek érzem, mióta látok asszonyokat a kiégés határán, depresszió fele zuhanva. Tudom, hogy nekem sokszor ez segített a fontosabbak mellett.... Mert a test gyakorlásának egy kevés haszna van, s azt a keveset azért meg kellene becsülni!
Ugye, ugye megérte ezt leírnom?

egészségről egyszerűen

Fejfájás féle gyötört néha, és sokáig azt hittem, emésztés, epés rendellenesség az oka. Mikor Amerikában egy csontkovács megvizsgált csak úgy "véletlen" (mert az volt a barátunk, nem mintha nem tudom milyen panaszom lett volna), rájöttem, hogy a nyakcsigolyáknál baj van. Azóta gyógypárnán alszom, ha fáradok tudatosan nem engedem el a fejem (hátam), és a fejfájás megszűnt. Igyekszem mozgásban maradni. Sokat segít az állóképességen, és több, mint fél évig nem volt gond a fejemmel:)! Legutóbbi házas körön mégis elkapott valami. Na, gondoltam, hát persze, hogy nem vigyáztam! Az elmúlt hetekben fejfájásra se volt időm, nem hogy a megelőzésére... Bevettem a gyógyszert, sok vizet  is ittam, de míg ki nem pihentem magam, addig fájdogált.... 

Szóval, akinek fáj a feje, először próbáljon meg több vizet fogyasztani a szokásosnál, gyógytornázzon, pihenjen eleget. Hátha nem migrén, és nem is az epéjével van baj... Mondom, hátha! 

Megbánni semmiképpen nem fogja. Amelyik nőnek pedig nem fáj a feje, az ugyancsak igyon elég vizet, egyen zöldséget s gyümölcsöt, amikor lehet, mozogjon jól(!) eleget, és pihenjen lehetőleg éjfél előtt megkezdve. Megelőzheti, kivédheti.... és nem csak a gerincbajt! Jót tesz majd a házasságának, a gyerekeinek is, és folytathatnám:)
....ismételtem ezeket itt magamnak ma délután, mert én már tapasztaltam, hogy igaz:)

nőgyógyászati rákszűrésre

bátorítok most.
itt és csak most? nem tudom.
annak idején Manci nénivel beszéltük, hogy a női kör minden tagját küldeni fogjuk szűrésre. ne legyen túl késő. én is elmentem. így akkor nyugodt lelkiismerettel bátoríthatok mást. károdra nem lehet, mert az anyagi befektetés megtérül a felelősségvállalás tudatával.
ideje ellenőrzésre menned neked is?
olvasd el ezt is.

MIért nehéz

nekem visszafogni mostanában magam este 6 után? Mármint tudjátok, a hosszútávú szénhidrátban szegényebb étkezésre gondolok, és a sok ülés helyett kicsivel több mozgásra...

1. Megtanultam, hogy a férj előtt nem jó panaszkodni a külsőre... Tehát ő nem szabad tudja, miben "fáradozom"... Na jó, ugyis sejti (pláne ha ezt elolvassa "véletlenül":P). De ez is a női titokzatosság és méltóság része:). Mármint az, hogy elfogadom magam, és változtatok, amin kell. Igazából Isten tanított meg erre. A Vele való közösségben találok mindig egyensúlyra. Óriási érték ez az Isten gyermekeinek. Erről beszéltünk keveset a tegnap a lányokkal is.

2. A gyermekeim szeretném még védni a világ tükrözte hamis testképtől, hogy a soványság az szépség, a diéta meg valami bűvkör, ami egészségtelen szokásokhoz is vezethet.

Kaptam egy hírlevelet a témában, ami sokkal jobban megfogalmazza mire gondolok... itt olvasható.

Fogyókúra helyett

Hm... azon gondolkoztam, hogy ilyenkor (ha már elmúlt 3 éves a kisebbik) én már terhes szoktam lenni:). Most csak néhány plusz kilóval, igaz, de az vagyok. Nem túlságosan észrevehető csak annak, aki akarja. No, és akkor, mikor párszor ruhát cserélek öltözéskor. Talán a korom miatt is, ez már csak így lesz ezután? Elhatároztam, hogy nem fogok semilyen fogyókúrát, diétát bevetni (amit kellett nekem alkalmazni a szoptatások elhagyása után pár hétig, hogy formába, ruháimba kerüljek ismét). Szóval, bár nem erősségem a hosszú ideig tartó ömegtartóztatás a finom falatok esetében, azt gondoltam, hallgatok valakinek (sokaknak) a bölcs tanácsára, miszerint a hosszútávra szóló szokások megváltoztatása a nyerő, az egészséges, a nem visszatérő kilókra a megoldás. Én csak annyit szeretnék valahogyan elérni, hogy reggelire egyem a szénhidrátban gazdagabb ételeket, este 6 után pedig inkább csak folyadék, egy gyümölcs legyen. Hú, de mennyire nem tudtam ezt régen elképzelni. Nem szerettem azt, hogy "most nem lehet". Ha kívántam valamit megenni, azt legyen szabad. Mondtam! Ja, és valahogyan a régi megszokott mozgásformám kellene visszatérjen (esti kocogás). De ez nem csak rajtam múlik, hogy sikerül-e.

Na, így vagyunk, ez is a női lélek sorsa. Kicsit vigyázni magunkra. Nekem kell(!) akaraterőt gyűjteni most. Egyébként ez a bejegyzés is része a kúrámnak. Érted, hogyan?:)