Háziasszonyként igazából lehetnénk kifacsart citrom, felmosórongy stb. a sok munka miatt... de minden ünnepen elhatároztam, hogy ez csak fizikai érzés. Az apró öröm a munka közben pihentté tesz ünnep szombatján is:
- a kis virágcsokor, amit a kisfiam szedett a Budváron
- a jól sikerült sütemény a családfő örömére
- a nem olyan jól sikerült, de annál finomabb sütemény, hisz a lányom teljesen egyedül készítette
- a "csendes reggeli" a családdal
- egy kis beszélgetés a lányokkal
- szüleim velünk lehetnek vasárnap
- a szép hangulatos kézimunka, virág, koszorú, amit a családdal készítettünk..
A sok kis örömnek mégsem lenne értelme az igazi nélkül: húsvétkor is örömhírt hirdettek az angyalok. Ma is hangzik...
(ezért járunk imaházba?)
az egyik üzenet
Isten tiszteletéről: ahogyan végig olvastam a történetet az ószövetségből, újra meggyőződtem, hogy a szerető Isten szent és következetes Atya is. Az ünnepet az ember örömére is adta, de az iránta való tisztelet, az ünnepi törvények betartása legalább olyan fontos volt, mint a hit és közösség öröme...Nem lehetett akárhogyan étkezni, ünnepelni a páska ünnepén... Imaóra alatt megerősödött bennem ez az üzenet, amikor a buzdító arra hívta fel a figyelmünk, hogy nem csupán az erkölcsi normák áthágása lehet Isten iránti tiszteletlenség, hanem személyének és tekintélyének mellőzése is.
Ha a gyermek az istenképet szüleiről mintázza, nagy felelősségünk van. Elsődleges dolog, amit egy gyereknek már kicsit korban meg kell tanulnia az az engedelmesség és a tekintélytisztelet! (Nem divatos ez manapság, inkább csak csak a nevelés másik pólusát, a szeretetetteljes befogadást hangsúlyozni.) De még ünnepekkor sem engedheti el magát az ember? - kérdeznék sokan. Igazán az ünnepel, aki tudja mit, miért és hogyan kell... Erre törekszem én is.
Áldott húsvéti ünnepet Isten és szeretteink közelében!
recept itt: http://mutterkonyhaja.blogspot.com/
