Oldalak

2014. december 30., kedd

A benned fénylő csillag


A Hargitán újból.  Az a kis „nevesincs” csillag most is úgy ragyog, mint közel egy éve… kicsit erősebben, kicsit másképpen, mint a többi a sok közül. Édesapám csillaga. Nekem.
Nem voltunk túl romantikusak a családban, de a karácsony gyerekkoromban is csillagos gyertyafényű volt. Kedvenc pillanat köszönt vissza ma is a csillagszóró meggyújtásában. Azt mondták egyszer, hogy karácsonyban azért a sok fény, mert megszületett a Világ Világossága.
Ez a Világosság ragyog, mint csillag azokban, akik hisznek Benne és elfogadták őt.
És mindenkinek van egy csillaga mely világít másoknak, hogy megtalálják az Utat, csakúgy mint a bölcsek. Egészen a célig. S van, akinek a csillaga már az égen ragyog, mely közel a mennyhez.
Mintha ezt a csillagot látnám a hargitai házból, most már másodjára. Édesapám csillaga. Nekem.
A tied ragyog?! Kiknek?


“Ezért tehát, szeretteim… Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába. … örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; de ugyanígy örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt.
Fil 2,12-18.
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL