Oldalak

2014. április 10., csütörtök

Enyhül a hiánya? Megszokjuk ezt is?!



Eltelt 3 hónap.  Azt mondják, 12 szükséges legalább, hogy az év minden mozzanatát, ünnepét átéljük nélküle.  És akkor mi lesz? Enyhül a hiánya? Megszokjuk ezt is?!
A női csendesnapok, mióta csak aktív vagyok bennük, édesapámhoz is kötődnek. Amikor először közel voltam, hogy először részt vegyek a Hargitán, éppen megszültem az első gyerekünket. Szüleim látogatóban voltak nálunk, s imádkoztunk azért a hétvégéért. Majd a következő gyermeknél már vigyáztak az előadások alatt a csecsemőre… Édesapám nyugtatgatta a fenyőfa alatt az éhes kislányt. Utána levő években velem izgulta végig az első ismerkedő játékot, fórumbeszélgetést, amit elvállaltam egyik szervezőként. Imádkozott, hogy ezek a szolgálatok Lélekből fakadjanak és szívhez érkezhessenek. Mindig meghallgatta a Jó Isten az édesapámat. Megtanított aztán, hogyan kell imádkozni, tusakodni egy szolgálatért, elviselni a méltatlanság, képtelenség érzését, majd az áldás után is önként meghajolni, aminek körülményeiről mindig gondoskodott az Úr szeretetből, hogy el ne bukjam. Minden szolgálatom alatt az anyai szív mellett volt két férfi, aki biztosan harcolt velem: a férjem és az édesapám. Édesapám ezért is hiányzik nagyon ezekben a napokban. Tavaly ilyenkor ajánlotta fel az operációra összegyűjtött pénzét (már nem vállalta akkor az orvos a szemműtétet) kedvezményként, hogy még több nő eljöhessen a konferenciára. Nem a pénz hiányzik, hanem még egy erős imádkozó ember mellőlem… Akinek szívügye volt, hogy még egy női alkalom is az emberek megmentését szolgálja. Ne csupán egy kikapcsolódás legyen, feltöltődés, hanem legyenek megtérések, életváltozások! - emlékeztette újból és újból az Urat és engem is imádságai által. Meghallgatta az Úr!
Az idén segítesz te nekem, nekünk ebben a közbenjárásban? Vannak még, hála az Úrnak, akik oroszlánrészt vettek és vesznek ki ebben a szolgálatban, szervezésben. De nem vagyunk elegen imádkozók… kell az imatámogatás! Jelentkeztek többen már olyanok, akik Isten jelenlétére vágynak. Néhányan először, sokan akik létfontosságként kérik… Vágyom én is az Úr meglátogatását. A szolgálattevő énekeseknek, tanítónak is szüksége van a Úr Jézusra. Imádkozz velünk te is! Csendben. Elég az is, ha csak az Úr tud róla.
Édesapám is ezt mondta a tavalyi csendesnap előtt: „ Most, édes leányom, külön imádkozunk, így hozza a körülmény. De te úgyis tudod mit kérek az Úrtól…A titok a csendes kamrában van az idén is és a jövőben is!” Már így is készített az Úr az elválásra.

Enyhül a hiánya? Megszokjuk ezt is? !A titok a csendes kamrában van. Ott keresem…
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL