Oldalak

2014. december 30., kedd

A benned fénylő csillag


A Hargitán újból.  Az a kis „nevesincs” csillag most is úgy ragyog, mint közel egy éve… kicsit erősebben, kicsit másképpen, mint a többi a sok közül. Édesapám csillaga. Nekem.
Nem voltunk túl romantikusak a családban, de a karácsony gyerekkoromban is csillagos gyertyafényű volt. Kedvenc pillanat köszönt vissza ma is a csillagszóró meggyújtásában. Azt mondták egyszer, hogy karácsonyban azért a sok fény, mert megszületett a Világ Világossága.
Ez a Világosság ragyog, mint csillag azokban, akik hisznek Benne és elfogadták őt.
És mindenkinek van egy csillaga mely világít másoknak, hogy megtalálják az Utat, csakúgy mint a bölcsek. Egészen a célig. S van, akinek a csillaga már az égen ragyog, mely közel a mennyhez.
Mintha ezt a csillagot látnám a hargitai házból, most már másodjára. Édesapám csillaga. Nekem.
A tied ragyog?! Kiknek?


“Ezért tehát, szeretteim… Zúgolódás és vonakodás nélkül tegyetek mindent, hogy feddhetetlenek és romlatlanok legyetek, Isten hibátlan gyermekei az elfordult és elfajult nemzedékben, akik között ragyogtok, mint csillagok a világban, ha az élet igéjére figyeltek. Ezzel dicsekszem majd a Krisztus napján, hogy nem futottam hiába, és nem fáradtam hiába. … örülök, és együtt örülök mindnyájatokkal; de ugyanígy örüljetek ti is, és örüljetek velem együtt.
Fil 2,12-18.

2014. december 17., szerda

Ajándéktippek gyerekeknek és felnőtteknek

Az első karácsonykor a bölcsek aranyat, tömjént és mirhát ajándékoztak.
Mindegyik ajándék jelképezett nekem valamit az idén, amit én is tovább adok szívesen.

1. Ajándékozzunk Igét! "Mint az aranyalma ezüst tányéron: olyan a helyén mondott Ige"(Példabeszédek könyve 18:13)
Minden ajándék mellett jó, ha van egy meggondolt, kikeresett, megimádkozott igevers. Nagyszerű lehetőség ilyenkor az Élet kenyerét tovább adni egy könyvjelzőn, egy újságon keresztül. Bibliát is adhatunk, legalkalmasabb idő erre karácsony ott ahol még nincs. Egy ideje mi a bölcsőbe karácsonykor kenyeret teszünk bepólyálva a kisded Jézus helyett, emlékeztetve mindenkit arról, hogy már nem a kis Jézust, hanem az Élet kenyerét ünnepeljük. Milyen jó lenne, ha minden családban az ajándékbontást, esti vacsorát megelőzné a közösen felolvasott igerész, a karácsonyi üzenet a Bibliából. Együtt is lehet ilyenkor imádkozni énekelni a családdal... maradandó ajándék ez, mely több a hangulatnál is!
2. Ajándékozzunk Tömjént! „Mert mi valóban olyanok vagyunk, mint a Krisztustól Istenhez felszálló füstölőszer jó illata. Ezt pedig azok is érzik, akik az üdvösség felé haladnak, és azok is, akik el fognak veszni.” 2Korintus 2:15.
 "Ne tömjénezz!.mondjuk a hízelgésre. Milyen jó lenne, ha igazi tömjén, igazi jó illatú, hiteles bátorító szavakat adhatnánk ezen a karácsonyon gyerekeinknek és másoknak is. az általános "Ügyes vagy! Szép vagy! Okos vagy!" kijelentések helyett talán fogalmazhatnánk konkrétabban, úgy hogy:
"Nagyon hálás vagyok, hogy Isten nekünk, a mi családunkba helyezett téged." "Nagyon értékeltem, hogy az idén olyan nagyon igyekeztél a tanulásban", vagy másnak azt, hogy "sokat tettél azért, hogy ilyen szép karácsonyunk lehessen, köszönöm.". "Történt egy s más a közelmúltban, de én úgy is nagyon szeretlek!" "Szeretem, hogy mindig ápolt vagy és ez nem függ a kortól. Ezért vagy mindig szép külsőleg is nekem. Büszke vagyok rád, mások meg "nem számítanak"...."
" Olyan öröm, hogy veled együtt szolgálhatom az Urat, gyermek létedre is kész vagy másokat szolgálni azzal, hogy jelen vagy, hogy szeretsz mindenkit, hogy segítesz, ha kell... Köszönöm."
Folytatható az illatozás:)
3. Ajándékozzunk Mirhát, vagyis jócselekedetet! „Azt tette, ami telt tőle. Előre megkente testemet a temetésre.”Márk ev. 14:8 „A jó illatú kenetet, melyet Mária a Megváltó holttestére szándékozott kenni, az élő alakra önthette." E. W.
A karácsonyi jótékonyság nem merül ki abban, hogy adakozunk, készítünk egy cipősdoboznyi ajándékot az árváknak. Milyen jó, ha gyermekeinket megajándékozzuk a jócselekedet örömével úgy is, hogy rendszeresen imádkozunk valakiért,  karácsonykor meglátogatjuk együtt az illetőt, s viszünk neki a közösségben kapott örömből, amit mi olyan bőven kaptunk. Tudom, hogy az ötlet sokkal több ennél, gondolkozzunk rajta, hogyan szerezhetnénk még örömet együtt a családdal másoknak..

Zárszóként egy kis humor a témában, amit már lehet hallottatok tőlem, többször elmondtam már, ugyanis nálunk történt több, mint 15 éve:
Régebben történt, hogy a fiam rosszalkodott így karácsony táján. Rászóltam, hogy
- Na, hadd el, nem hoz neked az angyal semmit! Huncutul felnézett rám és sokatmondó mosollyal válaszolt:
-Nem baj, majd hoznak akkor a "bölcsek"!

vendégszeretet karácsonyeste


"A vendégszeretet azt jelenti, hogy kitárjuk szívünket és ajtónkat Isten és emberek előtt, és menedéket adunk a hontalanoknak is, ha kell..."

Vigyázzunk nehogy úgy járjunk, mint ebben a kis történetben:
"Feleségem néhány vendéget hívott meg vacsorára.
az asztalnál odafordult hatéves lányunkhoz és így szólt:
-Ma este el tudnád mondani az asztali imát?
-De én nem tudom, mit kell mondani!-felelte lányunk.
-Mondd egyszerűen azt, amit a mami mondana, amit tőle hallottál!-biztatta feleségem. Lányunk behunyta a szemét és így imádkozott:
-Édes Istenem, mi a csudának hívtam meg ezt a sok embert?" .... Elisabeth M.


Ti szoktatok karácsonykor gondolni az egyedülállókra, magányos emberekre? Mi lenne, ha valakit meghívnánk közülük az ünnepi családi vacsorára vagy ebédre?

2014. december 15., hétfő

Ünnepre készülve kettesben...


1. Jó megbeszélni az elvárásainkat az ünneppel kapcsolatosan. Azért, mert együtt kaptunk egy csodás adventi ige- vagy imanaptárt, s mindketten örültünk is neki, nem biztos, hogy mindketten úgy is értettük, hogy az idén szeretnénk bevezetni vagy alkalmazni ezt az ötletet. A karácsony estével kapcsolatosan is... Lehet természetesnek hangzik, hogy karácsony este a Bibliai történet felolvasása, a férjet illeti (ő a család papja), de nem biztos, hogy mindketten láttunk, hallottunk erre példát. Sok elvárásból fakadó csalódást ki lehetne küszöbölni, ha megelőzi két-három szó... Egyezzünk meg, hogy mi az, ami mindkettőnknek nagyon fontos az ünneppel kapcsolatosan és kössünk kompromisszumot is, amiben lehet, mert a szeretet a másik javát keresi és mindent eltűr! :) Ez nem csak a házasság elején érvényes, hanem minden évben jó odafigyelni egymás terveire, elvárásaira. És jó megbeszélni. Kulcsfontosságú segítő kérdések például: "Jól értettem, hogy te úgy gondolod, hogy karácsony este....." "Szeretném az idén, hogy....te mit szólsz hozzá?" "Aggódom, hogy valamit félreértünk, s nem jól sül el, ami a gyerekeinkkel, családdal, vendégeinkkel való ünneplést illeti...Segíts nekem. Beszéljük meg." Nem kell ezekhez különleges tárgyalás, gyűlés a társsal vagy a családdal, ha már vannak nagyobb gyerekek is, de jó figyelni a társunk rezdüléseit, kívánságait. Nagyobb ajándék lehet neki karácsonyra, mint az óhajtott ajándéka a fa alatt!

2. A családi hagyományok jó gondolat, biztonságérzet a családnak az évi ritmikusság is az ünnepekben. De legyünk rugalmasak. Nem éri meg ragaszkodni valamihez túl görcsösen, s elveszíteni a lényeget!

3. Ünnepekkor is legyen meg a fontossági sorrend: ISTEN, FÉRJ, GYEREKEK, család,  gyülekezet s utána szép sorban a többiek IS!

4. Vigyázzunk egymás határaira. Ha én kifele forduló vagyok, a társam ellenkezőleg, akkor az összegyülekezések alatt ne felejtkezzünk meg a társunkról. Jó, ha együtt érezzük jól magunkat. De ha az egyik félnek kevesebből is elég, ami a társaságot illeti, nem bűn, ha félrevonul, s az se, ha a másik kicsit(!) tovább "pörög". A vendégeket azért ne hagyjuk magukra. A gyerekekkel való foglalkozás, együttlét is jelenlétet kér. Ezt is megoszthatjuk, hogy pihenni is tudjunk, ne csak kikapcsolódni.

5. Ünnepekkor s előtte se engedjük, hogy az anyagiak (pénzköltés vagy spórlás), gyereknevelés megrontsa a békességünket. Szeressük egymást odafigyeléssel, engedéssel, tisztelettel, megbocsátással és bocsánatkéréssel!

6. Maradjon Krisztus a legfontosabb ne csak adventben, hanem a születése napjának ünnepén teljesen! Jó, ha imádkozhatunk ezért kettesben is! :)

Ezen gondolkoztam ma...
Szeressük ma is nagyon a férjünket! 


2014. december 14., vasárnap

Karácsonyi díszek egyszerűen

Aki ismer, tudja, hogy ez az egyszerű dísz, a szegfűszeggel díszített narancs, mint illatosító, ilyenkor nálam mindig valahol megjelenik. Minden évben eszembe jut, olyan egyszerű és hatékony... :)




Az alábbiak pedig már Zilahon készültek, pénteken ott voltam.A régi gömbök, ha nem tetszenek csak új ruhát kell kapjanak... Nem, nem lesz piros pöttyös karácsonyfánk :P, csak a konyhaablakba került a dísz. Nagyon tetszik az ötlet. A képeslapkészítés is jól jött... Köszönöm, kedves zilahiak, hogy veletek lehettem, hogy többet kaptam most is tőletek, mint amennyit adhattam.




2014. december 11., csütörtök

az unhatatlan vagy agyoncsépelt Mikulás meg Télapó

csak néhány gondolatjellel éri meg nekem írnom róla:
- Mikulás és Télapó között igenis különbség van, bár összemosódtak az idők folyamán, köszönet a nyugati materiális áramlatnak és a kommunizmusnak is!
-mindkettő lehet céltévesztés
-a lényeg az adventben és a karácsonyi történetben van, ami ma is valóság, a legnagyobb öröm lehet és a legjobb hír a gyerekeknek is.
-fantáziavilágot fosztogatni és gyermekörömet rabolni senkinek sem szabad, de hazudni sem!
-régen is találtunk a cipőnkben december 6-ra egy-két meglepetést, volt karácsonyfánk, s nem lett bálvány, nem vittük a Mikulást az istentiszteleteinkbe. Ne is vigyük, ne is hangsúlyozzuk túl, amit nem kell! (az azért nagy baj még egy keresztyén intézménynél is, ha Mikulás napján megemlékeznek, de a karácsonyi ünnep elmarad, illetve az előző nagyobb a másiknál :( )
- nem kell túllihegni mindent (néha ez is "gerenda-szálka szindróma", meglátjuk a szálkát a karácsonyban, de a gerendát megtűrjük) de érthető a felhívás, ami inkább nyugatról jön, akik a Coca Cola reklámmal és egyéb mesékkel, cicomákkal nagyon elvitték a karácsony ünnepét más irányba, s a hagyományokat is felcserélték. Aki közülünk is így tette, hát térjen vissza a Bibliai karácsonyhoz, a gyerekek örömét pedig tápláljuk helyesen!
Segítsen minket a Jó Isten ebben is!
Áldott Ünnepet az Ünnepelttel: Jézussal!

2014. december 10., szerda

"fekete, de szép!"

Láttam romákkal, cigányokkal foglalkozó embereket, misszionáriusokat, lelki vezetőket, alapítványokat. Sokakat egy idő után reménytelenül, vagy éppen csak szalmalánggal (elhívás helyett munkahelyként, ill. félremotiváltan- mikor melyik karitatív tevékenység a “menő”… )

Néhányat nagyon hitelesen , kitartóan, sok szeretettel, szenvedéssel és eredményesen is. Miközben magamnak is harc, hogy hogyan segítsek, amikor erre alkalom adódik, hosszú ideje figyelve azokat, akik közöttük dolgoznak, rájöttem arra, hogy a roma misszió is akkor hatékonyabb, ha akik segítenek, szolgálnak feléjük:
-Istennel teszik az egészet nem csak Istenért vagy a cigány népért
- a szívüket is adják, nem csak a szellemi és anyagi támogatást (elfogadják, befogadják és szeretik a cigányokat értelemmel, érzelemmel és hűséggel)
- az anyagi javak előtt sokkal előbb az időt és energiát szánják oda az életükből, hogy segíteni lehessen. Talán több időt kér egy roma személy mentorlása, mint egy másé. Együtt kell dolgozni, hogy elsajátítsanak bármilyen képességet, vagy egy életbölcsességet megértsenek. (pl. Nem elég előadást tartani a higiéniáról, hanem velük együtt kell takarítani, főzni vagy bármilyen egyéb munkát is végezni. Nem elég az erkölcsi tisztaságról sorozatot tartani nekik, hanem kell látniuk valaki életéből, hogy az hogyan éli meg! Egy néhány nap alatt, amit közösen tölt el az ember velük, sokkal több szellemi értéket is átadhat, mint 101 női kör alatt.)
- közösségvállalás velük -ha nem is rendszeresen, de nyitott kell legyen őket is vendégül látni az otthonukba , ha erre is sor kerül, még ha ez nem is rendszeres gyakorlat, természetesen.
- az anyagi javaikat is felajánlják a bölcs segítségnyújtásra (nem biztos, hogy ezt direkt módon kell tenni, de áldozni a saját anyagi javakból és nem csak a máséból igenis kell!)

Talán többet elérhetnénk, ha minden hívő ember „örökbe fogadna” egy roma személyt úgy, hogy kitartóan „gondját viseli” lelkének, imádkozik érte, felvállalja a kapcsolatot vele és segít neki hosszútávon. Többet jelentene, mint néhány embernek „kiszállni” és csomagot osztani, missziós hetet, konferenciát szervezni közöttük. Természetesen, jó, ha ezek is vannak, de a magam féléknek (akikre nem bízott még Isten egy egész ilyen közösséget, missziós területet) kívánom, hogy miközben a távoli éhezőket segítjük, vagy elítélünk egy nemzetet, nyissuk meg a szívünket csak egy, egyetlenegy ilyen felnőtt vagy gyerek előtt, aki közelebb lakik talán hozzánk, és ne csak karácsony idejére. Élet-kapcsolattá válhat. Egy lelket mentettél meg ugyan, de ő megmentheti az egész családját és hatással lehet egész  generációjára.

Segítsünk és szeressünk tiszta szívből!

2014. december 8., hétfő

Sissi, a hercegnő

Mikor nagyon fiatal lány voltam a Sissi film lett a kedvencem, természetesen a  hercegnő miatt, de a  Ferenc Józseffel való kapcsolat is jót nyomott a latban.
Férjhezmenetelemre a példképből már csak a “kalapja” maradt Sissinek, amit fel is tettem a menyegzőnkön.
Van, hogy a lányok, akikkel együtt álmodom a jövőt, imádkozom értük, bemutatják a leendő társukat nekem még a “love sztori” elején. Ha csak a fiúval állok szóba egy pillanatra, megkérdezem, miért akarod ezt a lányt? Sokan válaszolják fülig érő szájjal, hogy azért, mert  csak vele tudom elképzelni a jövőm, csak mellette vagyok boldog, szeretem tiszta szívemből és hasonlók…. Erőt veszek az örömen, amit érzek én is, és higgadtan, röviden válaszolok ilyenkor, hogy EZ MÁR PEDIG NEM ELÉG! Több esetben folytatódott a beszélgetés és  szívére kötöttem a fiatalembernek (a lánynak már előtte sokszor elmondtam), hogy csak akkor kösd össze az életed a nagy Ő-vel, ha meggyőződtél, hogy Istentől van a kapcsolat és arra kaptad, hogy te tedd boldoggá őt. Ha kész vagy azért élni ezentúl, hogy ő boldog legyen melletted s azzá váljon, akivé Isten akarja formálni! Értelemmel könnyű ezt is elfogadni ilyenkor, kimondani majd az oltárnál, de egy egész élet ott áll majd a gyakorlatra, amikor a szívünk és egész lényünk az önzés diktálta szeretetre vágyik. Minden nap harc elfogadni ezt a nagyszerű ajándékát Istennek, ami nem csak azt jelenti, hogy kész vagy meghalni is érte, ha kell, hanem életed adni érte minden nap (“társért élt élet”),  minden körülményben. Van, hogy nehéz, van, hogy nagyon könnyű, de csak így éri meg szeretni. Akkor, ha visszaragyog is a szerelem, sokkal erőteljesebb, mint ha csak adok-kapok szeretet lenne.
A férjem sokszor úgy fogalmazta meg házas alkalmakon, hogy egyszer rájött röviddel házasságunk után, hogy nagyobb harmónia is lehetne közöttünk…ha nem azért lennék mellette, hogy kiszolgáljam, segítőtársa legyek, hanem hogy ő szeressen előbb szolgáló szeretettel. Ugyanerre kellett rájöjjek én is, mert ha értelmemmel vallottam is az igazságot, az önzés  nagy Úr! ( És ez mindannak ellenére, hogy egymásba fülig szerelmes a pár...:)
 “Sissi” példaképként jó, hogy az ember lánya megerősödjön abban, hogy fontos, értékes (az apjának is), hogy nagyszerű, hogy nőnek született! De könnyen elronthatjuk lányaink életét, ha hercegnői önző mivoltukban erősítjuk meg a szolgáló szeretet helyett. Édesapám és más is sokszor figyelmezetett, ezért amikor a kemény gyakorlat eszembe juttatta a tanultakat , kicsit könnyebb volt megadni magam. Nagy áldás, ha egy pár életében egyszerre történik ez a felismerés, ennek a tudatosítása a gyakorlatban is. De ha nem így lenne, sem kell csüggedni. Hisz mindenkinek egy egész élet van a szeretet gyakorlására. S elsősorban nem azért, hogy visszaragyogjon, hanem mert egyszerűen Isten kimunkálhatja érzés szintjén is, hogy jobb adni, mint kapni!
Nem rég a lányaimmal is sor került a Sissi filmre (nem is egyszer). Hirtelen megjegyzi az egyik: "Édesanya, te mintha itt hasonlítanál rá!" -mutat a kalapos képre… Felnevetek. "Ó, az régen volt!" Erre ő:
-          S én? Én hasonlítok egy kicsit?!
-         

A témában egy nagyszerű cikket olvastam. Megéri időt szakítani rá:

http://keresztenycsalad.blog.hu/2014/06/17/a_lista_amely_megmentette_a_hazassagom

2014. december 6., szombat

Gyerekekkel az ünnep előtt

Lehet, hogy sokat  tervezünk az ünnepek sorozata előtt. Gondolunk a tisztaságra, szép hangulatos környezetre, finom ételekre, ajándékra, (meg)látogatásokra, amelyekkel tartalmassá szeretnénk tenni az ünnepet.
Mi a véleményetek az istentiszteletek látogatásáról? Hallottam már olyan sokszor, hogy mennyire nehéz és fárasztó  lehet a gyerekeknek egy ünnepen annyit imaházba, templomba menni...s egyébként is mi marad meg belőle?!
Aztán egyre többet hallom nyugatról azt nehezményezni, hogy alig találkoznak egy ünnepen, s az istentiszteletekből is alig van 1-2 alkalom már megtartva. Vasárnap délelőtt esetleg...

  • gyerekként soha nem gondoltam arra, hogy sokat járnék istentiszteletre, pedig többször is év közben a hét minden estéjén ott voltam imaházban. És minden vasárnap délelőtt, délután... néha a két istentisztelet között is belefért még egy alkalom a körzetben. Az igaz, hogy kincsként védtük a lehetőséget, hisz nem volt természetes, hogy a templomajtók nyitva álljanak és hívogassanak a kommunista rendszerben. 
  • Az is igaz, hogy nekünk egyszerűen ez volt természetes, és kész! 
  • A legnagyobb titok abban, hogy nem eltávolodtam, hanem megszerettem az Isten házát (az, hogy "az Úr házában lakom egész életemben" már csak külön ráadás :) ) az volt, hogy a szüleim szerettek imaházba, közösségbe járni. Erejükön felül vállalták a nép terhét, a fizikai munkát, a szellemi hadviselést és a többit is, mégsem hallottam SOHA, hogy jaj, egy ünnepen sem aludhatja ki magát az ember, s a hétvége, s az ünnep az milyen sok igehirdetés, és mennyi vasalt ing és gyereköltöztetés stb. stb. Alig várták, vártuk, hogy imaházba menjünk. Mindezt csak a közösség miatt?!

De hát az IGE ad tartalmat az ünnepnek! Isten népe között!
Mennyire hisszük, hogy igazi tartalmat az idén is a kijelentett ige fogja adni az Ünnepünknek? Készüljünk rá már most szívvel-lélekkel, gyerekeinkkel együtt! S vigyázzunk az őszinte, képmutatás nélküli, de követhető példamutatásra...
Ó, mennyire meg kell alázkodnom nekem ma is, hogy a szívem ünneplőbe öltözhessen, s a gyerekeim Őt lássák fontosnak az életemben az ünnepen is!

2014. december 1., hétfő

A házasság évszakai - NYÁR

Az alábbi gondolatokat Beke Laci és Betti osztották meg velünk a házasok találkozóján a múlt hónapban Székelyudvarhelyen. 
A NYÁR ÉRZELEMVILÁGA
boldogság, elégedettség, eredményesség, közelség
ATTITŰDÖK- bizalom, elkötelezettség a növekedés irányába, nyugalom, békesség
MEGNYILVÁNULÁSOK: építő kommunikáció, lelki fejlődés igénye és megvalósulása, a különbségek nem problémák hanem lehetőségek
KAPCSOLATI KLÍMA: kötődés, támogatás, megértés, jó komfortérzet, a megoldások gyorsabbak és eredményesek, az összetartozás érzése nagyon erős, álmok beteljesülése
A NYÁR VESZÉLYEI: 
a "megbúvó darazsak"-megbeszéletlen régi múltbeli "titkok" 
-generációs probléma, családi örökség (pl.valamilyen betegség,  hordozott bűntudat, eltitkolt meddőség stb.)


s akkor most jöjjön még néhány kedvenc képem(most gyerekek nélkül, igen!:), ami érzelmileg a szívünk állapota most, hisz a tél beálltával nálunk a nyári gazdagodás jellemzője lép fel, ami az "elkötelezettséget illeti a növekedés irányába" :). Ma már elkezdtük a két nap múlva beteljesülő 20. házassági évfordulónkat....

 Igazi advent..mert Jézust visszavárjuk. S ha pedig úgy látja jónak, hogy még életet ad ezen a földön, várom a következő 20 évet is! Ahogy a képek mutatják...persze így kívánja az ember lánya! De addig még lesz néhányszor évszak-váltás, akkor is, ha a nyár örök! Isten kegyelméből.


ROBERT BURNS:JOHN ANDERSON, SZIVEM, JOHN

John Anderson, szívem, John
kezdetben, valaha
hajad koromsötét volt
s a homlokod sima.
Ráncos ma homlokod, John,
hajad leng deresen,
de áldás ősz fejedre,
John Anderson, szívem.

John Anderson, szívem, John,
együtt vágtunk a hegynek,
volt víg napunk elég, John,
szép emlék két öregnek.
Lefelé ballagunk már
kéz-kézben csöndesen,
s lent együtt pihenünk majd,
John Anderson, szívem.

Szabó Lőrinc

2014. november 29., szombat

Szombat-Szülinap


 Szülinapot ünnepelt az ifi egyik részével, akik el tudtak jönni. Nem voltam egész végig ott, de amíg részt vettem, újból megfogalmaztam magamnak a születésnap ünnepének a célját:
Akkor van igazi értelme a születésnapnak, s akkor építő és szép emlék, ha az
Ünnepelt érzi és hallja, hogy:
 -Isten tervében volt, hogy megszülessen és célja van az életének
- ha olvassa, érzi, hallja, tudja, hogy szeretik s nem csak ezen a napon, de ilyenkor főleg
-ha megerősítik ezen a napon is abban, hogy fontos és értékes személy
Ennyi. Ehhez nem kell sok pénz, sok ember, ennél sokkal többe kerül az ilyen ünnep...

Vajon Jézus az idei születésnapján mennyire fontos, értékes az ünneplő sokaságnak szerte a világon, s ki mondja neki azt, hogy szereti? És a szívünkben, hogy is van ez?!

2014. november 27., csütörtök

Ilyen-olyan "karikák" gyerekeknek, vagyis szakkörök inkább otthon

Csütörtökön CSEMETEKERT- a baba-mama körön hallottakat, mondottakat összegezem itt most. Nem a teljesség igényével. Ahhoz kérem el kell jönni! :)

 Nem az iskola által ajánlott választott tevékenységekről van szó, vagy az olyan plusz óráról, amit muszáj beiktatnunk akár korrepetálás céljával, vagy éppen azért mert egy időszak ezt megkívánja az életünkben. Inkább a teljesítményorientált helytelen gondolkodással van bajom, ami szinte-szinte engem is megfertőzött nem egyszer, amikor gyermekeim osztálytársai ilyen meg amolyan órákra jártak, csillogtak-villogtak sokoldalúságukkal. Akkor ocsúdtam fel, amikor az egyik ragyogó teljesítményű gyerekről azt hallottam, hogy a plusz angol óra, hangszer-óra, úszás, színjátszócsoport mellett már fizetett pszichológushoz is járt a végén ...s ezt úgy együtt is teljesítményként lobogtatva, hogy a gyerek ím "kipipálva", a szülő mindent megtesz érte. Sokszor kell önvizsgálatot tartsak, hogy mi a cél, mi az, ami a gyerek javát szolgálja, s mi az, ami tőlem, szülőtől igazán áldozat...

Nem teljesítményt vár el Isten a szülőtől a gyereknevelésben, hanem hogy önmagát adja nekik! Egyszerűen, ahogyan ő tudja. Sokszor többet ér a külön óráknál, legalábbis olyan hiányt pótol, amit más nem tud betölteni.

A gyerekemnek elsősorban nem a pénzemre van szüksége, még akkor sem, ha azt hasznos játékra vagy szakkörökre áldoznám. Rám van szüksége! Nekem pedig a lelkét kell elsősorban táplálnom. Sajnálom, hogy a pedagógusokat is annyira megterhelik a papírmunkával, teljesítményt kérve még a szülők által is, hogy a nevelésre már kevés marad időből, energiából (kedv?) nekik az oktatás mellett. :(
Lélektápláló a szülő tudatos odafigyelése s nevelése, amikor együtt van a gyerekével. Ugyanakkor a hitre nevelés, a Biblia megismerése óriási jellemformáló erővel bír. Ki is használok minden lehetőséget, és előnyben részesítem azt, amikor a gyerekeim istentiszteletre, gyermek-bibliaórára, Krisztus-hitben erős felnőttek foglalkozásaira járhatnak (ezek mind önzetlen szeretettel járnak együtt, megfizethetetlenek!). Azt hisszük, nem értenek ezeken az alkalmakon mindent. Ó, de igen! S milyen sokat kamatoztatok én is a gyerekkoromban felszedett, sokszor inkább szüleimnek "hintett magokból".

A férjem idézem, amikor azt mondom, jó, ha egy gyerek az iskola mellett megtanul egy idegen nyelvet a kötelező mellett, tud egy hangszeren játszani, s örül az életnek.
Valóban jó, ha alapot kap a gyermek, amire később tud építkezni, mert kiderülhet, hogy tehetsége van rá, vagy éppen nagyon sokat jelent neki. Nem vagyok zenész, de a gyerek még valahonnan örökölheti a jó hallást, tehetséget. Elásott talentum is sok van manapság....

1. Tanuljon idegen nyelvet. Ahány nyelvet beszél, annyi ember valaki...hallom a fülemben. Erre már lehetőség van az iskolában. Ha azt komolyan veszi egy gyerek, s otthon még különböző játékprogramokkal, idegen nyelvű mesével, énekekkel, könyvekkel rásegítjük, majd kihasználjuk a lehetőséget a gyakorlásra (csere diák program, nyári idegen nyelvű táborok stb) könnyen beszélni fog egyszer. Van, aki hajlammal született, van akinek nehezen megy a fonetika. Nem egyforma az elvárás, de az alapot, szülőként, jó ha biztosítom. S ezt lehet Otthon.(Bár tudunk egy-két idegen nyelvet, nem tanítottuk itthon őket rendszeresen, csak játékosan. Hogy megszeressék megtanulni... ez a cél most is. Ez a nehezebb, de mégis a biztosabb.)
2. Egy hangszer. Nem szeretném ecsetelni a zene hatását a lélekre, a személyiségfejlődésre, a családban, közösségben betöltött szerepére... Ha van hallása, akkor azért, ha nincs akkor azért, hogy fejlődjön. "Könnyebb hangszerek" is vannak. A kottaismeret is elérhető könnyen már otthonról. De ehhez valóban a legjobb eszköz a zeneiskola, különösen, ha a gyerekben ott a "hallás" és bátorítanak mások is rá. Nekünk óriási előny, hogy a baptista közösségeinkben a zenei élet ott van Isten dicsőítése eszközeként. Sok helyen a gyülekezeteinkben tanulják meg a gyerekek a kottát, ott kedvelik meg a hangszert, s nem utolsó sorban az éneklést a különböző énekcsoportokban. Nem lenne szabad elavuljon ez a kincsünk... Én nem tekintem régimódinak a régen gyakorlott zenei életet a gyülekezeteinkben. Apropó: Úgy örülök, hogy Homoródszentmártonban (férjem ott is lelkipásztor) újra indult a pengetős zenekar az elmúlt hónapban. Itt Udvarhelyen a fúvós zene dominál. Máshol más. :) ) Ide tartozik még a művészet megkedveltetése, s ez nem a különböző kulturális programok s kiállítások látogatásával kezdődik. A kézügyesség a rajzban, az alkotásban hamar megmutatkozik. Hamar kiderül hogy szereti-e, hisz kicsi korban nagy lehetőség van manapság, hogy a gyerek rajzolni, alkotni próbálkozzon már óvodában s különböző kézimunka-tevékenységekben. Otthon is ez az, amit leghamarabb értékelhetünk, fejleszthetünk (Meg kellett tanulnom, hogy a gyerek alkotása, rajza nem eldobandó. Egy sem! Legalábbis egy jó ideig, s utána sem a gyerek előtt szabadulunk meg nagy részétől- így tanultam a főiskolán egy kedves tanárnőtől:). Az a konyhába a hűtőre, bárhol a falra való, esetleg képkeretbe is. Majd emlékbe...
3. Szeressen olvasni! Itt írtam erről bővebben.
4. A mozgás és helyes táplálkozás összefügg, jó, ha már kicsi korban jó szokásokat alakítunk ki. Szeressék a fizikai mozgást (nem csak a munkával járót, amit ha kell, ha nem, megszoknak), és tudják a mértéket a finom falatokban is. Van amelyik gyerek folyton csak mozogna, lehet neki az önfegyelmet, csapatjátékot kívánó sport tevékenység lenne hasznosabb (adjunk teret, hogy gyerekeink más gyerekekkel játsszanak, focizzanak stb.) de azt a gyereket, amelyik inkább csak bent kuksolna, tudatosan kell levegőre szoktatni. Jó példával, ha kicsi kortól ráneveljük (nem erőltetjük), a lépcsőzést liftezés helyett például. A biciklizés, a tempós séta akár téli hidegben is kívánatossá válik számukra, már csak azért mert megszokták, mert élmény kötődik hozzá. Mindenkinek van olyan mozgásforma, amit megkedvelhet, megszerethet. Édesanyaként segítenem kell őket megszeretni a mozgást, a téli-nyári sportokat, és ez nem azt jelenti feltétlenül, hogy sportkörökre beíratom. Az étkezés része pedig tényleg konyha-kérdés. Amíg csak lehetséges, előnyben részesítem a csomagolt ebédet a vásárolttal szemben (dobozolás, zacskózás, mit lehet elvinni az otthon főzött-készített ételekből?! -csak az elején nehéz...).
5. Kézügyesség - gyakorlati jártasság az élet dolgaiban
Ez is kezd kimenni divatból, de nagyon nagy érték mégis, ha a lány otthon az édesanyjától megtanul egy s mást, ugyanúgy a fiú is követheti az apját és néha "mestert" is cserélnek :D. Miközben közösen tevékenykednek, nem csak ismeretet, képességet sajátítanak el, hanem megvalósulhat az elsődleges cél, amit írtam fenn: a gyermek lelkét táplálhatom: odafigyeléssel, szeretettel!
JÓ VOLT MA EZT ÖSSZEGEZNI MAGAMNAK ELSŐSORBAN.
LEGYEN BÁTORÍTÁS!

2014. november 26., szerda

Az unokája lehetnék

SZERETETTELJES SZERDA
Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de nekem nagyon nehezen ment régebben az idősebb nőket bátorítanom. Azért csak régebben, mert régen, még gyerekkoromban, fiatal lányként nagyon élveztem. Talán ők is engem:). Szerettem az idősebb nőket meghallgatni minden szépről-jóról, búbánatról akár milyen hosszan, s ha betegek voltak akár meg is látogatni. Ha kellett szívesen vásároltam vagy segítettem nekik, és mégis úgy éreztem sokkal többet kaptam, mint adhattam.
Aztán ez megváltozott. Talán azért mert már külső elvárás kapcsolódott ehhez?! Nem tudom. Mindenképpen úgy éreztem, mit is mondhatnék egy nőnek, aki megélte, amit én még csak ízlelgetek, jóból is a nehezéből is. Meg aztán az unokája lehetnék... Hogyan vigasztalhatnám?!
Egyszer pedig jött a felszabadító gondolat...de hát akkor segítsek úgy, mintha az unokája lennék...mint régen! Ne akarjak többet vagy mást adni...
Hogyan lehetünk hasznosak, hogyan szerethetjük az időseket?!

1. Soha ne higgyük azt, hogy nincs mit mondaniuk, s nem lesz miről beszélgetnünk. Ez hamar ki is derül. Sokat épülhetünk, amíg meghallgatjuk őket.(A tegnap is egy néni 77.születésnapján voltunk a női körrel, hát rég nem  derültem ennyit, ahogyan elmesélt az életéből egy epizódot...és a végén ő meg le is zárta tanulsággal, de annál több is volt a sorok között nekem.)
2. Megértik, amit mondani akarunk! Akkor is ha ismételni kell, akkor is, ha úgy gondoljuk már nem a "mai világban" élnek. Amire szükségük van, megértik válaszainkból.
3.Támogassuk imában őket! Ez a legjobb bátorítás,  így többet is gondolunk rájuk, nem csak amikor látjuk őket. Azt mondja az I Tim 2:1, hogy "minden emberért tartassanak KÖNYÖRGÉSEK"
4. Bátorítsuk, ha szomorúak. Megfoghatjuk a kezüket. Annyira szeretem a dolgos vagy az ápolt idős női kezet is...erőt ad (oda-vissza)!
5.Olvashatunk nekik. Megkérdezhetjük, hogy mit? Vagy énekelhetünk velük (vagy csak hallgassuk meg :9). Mi a kedvenc éneke?
6. Küldjünk nekik postán képeslapot.
7. Vásároljunk nekik. Hívjuk fel néha telefonon, s többször rákérdezhetünk erre.
8. Megkérdezhetjük, hogy segíthetünk-e valamit a ház körül, a házban? Egyszer egy néni (hosszasan betegeskedett, s látogatója volt elég, mégis szerette, ha én is mentem. Persze, én is örültem, ha eljutottam) mindig csak azt kérte tőlem, amikor nála voltam, hogy igazítsam meg az asztalán a könyveket, s cseréljem ki a vizet a vázában. Szívesen tettem. Egyszer pont az előttem levő látogató, mielőtt elment, láttam, hogy az általa hozott virágot vízbe tette az asztalon. Mégis, mikor kérdeztem, mit segítsek, hát ugyanazt a választ kaptam. Természetesen, megtettem, ezt már tudtam, hogy fontosabb a szeretetet kifejező engedelmesség, mint a hasznosság ilyenkor a cselekedetekben. Azért, mégis, ismerve a néni éles és még nagyon friss gondolkodását, miután megtettem, rákérdeztem, hogy miért kellett megint kicseréljem a vizet a vázában, ha friss volt? Akartam tudni, hogy vajon már kezd felejteni? Erre ő mosolygott: "ó, mindig élvezem, ahogyan próbálod a virágot elrendezni a vázában, s billegeted a fejed közben, meg mosolyogsz egyet a végén." :) Kiderül aztán, hogy virágrendezéssel is foglalkozott régen, ha akkor nem is így nevezték. No fogtam az alkalmon, hamar kértem néhány leckét. Azóta is csak annyit tudok belőle, de nekem sokat jelent.
8. Vihetünk nekik hallgatni valót (jó felvételeket akár interneten is kereshetünk nekik stb.), és természetesen a kis ajándékoknak is örülnek (virág, kedvenc állata plüssállatként...nekem ez többször bevált örömszerzésnek a csoki mellett, hisz 2. gyerekkor, s amíg ezt bölcsen kezeljük, szeretetet sugároz!)

A fiam, amikor az 1 éves Misszióiskolába iratkozott, be kellett jelölje a területeket, hogy hol segítene a gyakorlatban hetente rendszeresen. Látom, hogy: gyerekmunka, admin., hajléktalanok stb. S fiatalok helyett (oda úgy is eljár "kapni"), hát az időseket is bekarikázza. Isten őt használta most, hogy felgerjessze bennem ezt a szeretetet. SZERETEM AZ IDŐSEKET!
Te hogy vagy éppen vele?!
( A képen látható idős nőt, Carol Portert, halálomig tisztelem azzal is, hogy ahányszor rá emlékezem, Istent dicsőítem. Idős nőként felajánlotta nekem, hogy bár nem könnyű neki megtanulni a messengert kezelni (elég volt az email), értem megteszi, hisz akkoriban kismamaként keveseket tudtam géphez ülni, inkább csak pár sor, és szaladtam tovább.De neki fontos volt, hogy tudatosan engem akkor segítsen. Ahogy mondta neki is felüdülés volt velem megismerkedni, "velem lenni", de mint minden esetben, úgy tapasztaltam, hogy többet kaptam, mint adhattam. Az ő példája sarkallt arra, hogy merjek "mutter" lenni, hogy a lelki anyaság az nagyon sokat ér... Idős koromban vajon nekem mit kell majd a fiatalokért megtanulnom? :D )

2014. november 24., hétfő

A HÁZASSÁG NÉGY ÉVSZAKA: TAVASZ




"Érzelemvilága: izgalom, öröm, remény
Attitűdök: várakozás, optimizmus, hála, szeretet, bizalom
Megnyilvánulások: gondoskodás, tervezés, pozitív kommunikáció, ha szükséges, még könnyen megy a segítségkérés
Kapcsolati klíma: vitalitás, gyengédség, nyitottság, gondoskodás, új kezdet időszaka, közös magvetés
Árnyoldalai: váratlan és hirtelen téves lépések könnyen becsúszhatnak, a kezdeti eredmények könnyen megnyugtatnak és nem törekszünk további fejlődésre a gyakorlatban így könnyen nyár helyett őszbe jöhet."
a fenti gondolatokat Beke Laci és Betti (Tázlár, MO) mondták el a házaspáros találkozónkon e hónap elején itt Udvarhelyen.

Mivel napok kérdése és a 20. házassági évfordulónkat ünnepeljük, úgy gondoltam személyes gondolatok helyett, ami a tavaszt illeti, hát megosztom a menyegzői képeinket. 



A TAVASZ EGY HATÉKONY FELADATA: A  TMK (tervszerű megelőző karbantartás! 
Sosem lehet elég korán kezdeni! :)


2014. november 20., csütörtök

ötletek gyerekeknek (és felnőtteknek is) az adventi kalendáriumhoz...

Adventi naptárba a gyerekeinknek az idén 2 cédula lesz és egy tárgy:
1.       Imacédula: reggeli után azért imádkozunk, akinek a neve a cédulán van (rokonok, barátok, akikről tudtuk, hogy megbetegedtek, balesetet szenvedtek, a Barnabás Házban a nyáron táborozó sérült gyerekek nevei stb.)
2.       Suliba menés előtt kihúznak egy egy drb. arany, tömjén vagy mirha” cédulát, amit a nap folyamán megvalósítunk
3.       Ennek az ötletnek az alapján egy-egy tárgyat (angyalszárny, arany gyűrű, gyapjúdarabka (itt kóstolhatnak juhtúrót), szív, korona, csillag (lehet csillagnézés akkor este, az angyalok énekénél, hallgassunk nagyon szép zenét...,  stb) húzunk a vacsora után, amihez a megfelelő igeszakaszt, karácsonyi történet-részeket felolvassuk, eljátsszuk, elmagyarázzuk…...(élménypedagógiával még fűszerezhetjük, pl. a szaglást, ízlelést is bevezethetjük a tapintás és látás érzékszervek mellett egy-egy helyen...)


„arany, tömjén, mirha” cédulákhoz ötletek:
mirha (jó cselekedetek): 1. kiválogatjuk a játékokat és elvisszük az alapítványhoz, hogy más gyerekek is mosolyogjanak az ünnepen, 2.  ajtódíszt készítünk, s elviszitek a suliba az osztály ajtajára 3. ma elkészítjük másoknak az ajándékokat karácsonyra, amit csak lehet… 3.ma folyamatosan meglepjük apát valami kellemessel  4.  ma anyának nem szabad étkezésnél az asztaltól felállnia csak a többieknek 5. ma elmegyünk meglátogatni valakit aki beteg, vagy egyedül van
tömjén (családi tevékenység): 1. apa készít holnap reggelit (amolyan „luxus falatokkal”, ahogy szokott:), 2. ma elkészítjük az ünnepi képeslapokat, 3. ma együtt sütjük meg a mézeskalácsot,  4. az esti történetnél forró csokit iszunk tejszínhabbal gyertyafénynél, 5. ma este megyünk városi sétára, s kiválasztjuk kinek melyik a kedvenc ünnepi dísze a városban,6.  ma mind jöhettek velem vásárolni s mindegyik választhat egy kisebb édességet magának, olyant, amit még soha nem evett, 7. mikor suliból haza jössz, vár rád egy meglepi, de meg kell keresned (hideg-melegedik játékkal), 8.holnap az étkezéseknél a szülők lesznek a pincérek-a gyerekek pedig rendelnek, mint az étteremben…
arany zsetonok: beválthatóak „zsákba-macska” módon a szülők kincses ládájából -többnyire édesség, apró tárgyak, szülők készítette könyvjelző a gyerekeknek- háromszor 10 drb nálunk :)
ÖSSZESEN 23 CÉDULA-3 színben

(Az ötletet a meglepetéscetlikből innen vettem: http://idotetrisz.cafeblog.hu/2013/11/26/uj-letoltheto-adventi-meglepetescetlik-minden-napra-uj-moka/)

ÉS AKKOR JÖJJENEK A FELNŐTTEK:
23 DARAB CÉDULA IGEVERSEKKEL (akár 23 drb filteres teára kapcsolva, mármint a papírborítójára, s úgy visszatenni egy szép teás dobozba. ez akár vendégeknek is lehet, akik hozzánk betérnek, amikor megkérjük, hogy válasszon milyen teát szeretne inni :)), egy bátorítással minden napra, ami kapcsolódik az illető személyhez (lehet ez egy vele kapcsolatos emléktöredékre utaló mondat, rá jellemző tulajdonság, hiteles pozitív megerősítés stb.).
-De meg lehet spékelni kis ajándéktárgyakkal a 23 drb. borítékot (vagy kidíszített gyufás illetve teásdobozokat, vagy csak csipesszel faágakra erősítve az összehajtogatott cédulákat szépen kidíszítve, vagy megteszi kisebb festett-dekorált befőttesüveg is, ja, de kibelelt újra összeragasztott, megszámozott diókat is lehet használni, ha csak cédulákról van szó).
 -Ötletek arra, ha egyebet is teszünk beléjük, mint csak cédulák:  mint pl. egy egyszeri használatra való arcpakolás kötelező felhasználni a megadott dátumon :P,  ínyenc édességek, mint egy forró csoki, 3 az 1 kávé, s egyebek, egy vicces gémkapocs, egy általunk készített könyvjelző, parfümminta, írószer, hajgumi, számítógéphez-telefonhoz bármilyen kütyü, borító, és édességek persze…kérem, hogy bővítsétek ezt a felsorolást! :)
-Még láttam egy olyant is, hogy 24 darab puzzle darabka volt, amit naponta lehetett illeszteni a nagy képhez… A 24. napon történhet az ajándékozás, vagy a puzzle kép bekeretezése:)


A fenti adventi kalendáriumok ajándékba is elkészíthetőek. Mekkora lehetőség a jó hír terjesztésére! Egy kis áldozatot, odafigyelést kér…De ez az igazi karácsonyi szeretet és jó HÍR, amely így sok családba eljuthat!

2014. november 19., szerda

A sárga ruha...

Ami a romák közötti „forgolódást”, az irántuk való emberszeretetet és agapét illeti, azt hiszem, fejlődöm! :) Írtam erről régebben itt.
Most sincs roma projekt, amiben részt vennék hivatalosan, vagy rendszeresen. De adatott nekem egy roma barátnő-féle a múlt héten. Édesanyám ajánlásával jött ide az unokahúgával, s itt is maradtak szállásra. Tiszta illatú, rendezett két nő. De nem ezzel leptek meg, s nem ebből született a barátság, még ha a jó illat nekem sokat is jelent.
Vacsoránál beszélgettünk, mesélte az életét. A falu iskolájában az első 3 tanuló között volt egészen 8. osztályig. Utána elment a család külföldre dolgozni, s az igazgató is hiába sajnálta, hogy egy ilyen aránylag kiemelkedő tehetség nem tudott irányt szabni a nemzetében másoknak is. Azonnal megállapítottam én is már az első mondatok után, hogy éles elme, rátermettség van a csillogó sötét szemek mögött.
Ennél már csak az kötött jobban össze, hogy nem rég jutott igaz hitre, és személyes kapcsolatba került az Úr Jézussal. Ahogyan imádkozott, ahogyan tűzzel-lélekkel beszélt arról, hogy szeretne a kicsiny közösségében elkezdeni a gyerekmunkát, hát engem is nagyon megérintett. Van valami közös bennünk… (igaz, hogy én sok féle emberrel kapok közös dolgot. :) )El is hívtam a hétvégén, hogy jöjjenek el gyerekklubba és, amit tudunk, „ átadunk” nekik a jó kezdethez, amit otthon majd annak idején folytathatnak. Igazi példa volt a motivációja, az elszántsága. Isten eszközként küld embereket hozzánk. Azt hisszük, mi segítünk, s többet kapunk, mint adunk, ha van nyitott kéz és szív az elfogadásra.
……

Mikor kicsi voltam, egyszer édesapámmal a főtéren sétálva megálltunk, mert ismerősökkel találkozott. Nekem napbarnított sötét bőröm volt, hosszú sárga ruhában voltam, s a parkban játszó cigány-lányok kiszúrtak maguknak, ahogyan a köveket gyűjtögettem: „gyere velünk játszani, vagy szégyelled, hogy közülünk való vagy?!” – valami ilyesmit kiáltottak. Hamar édesapámhoz futottam. Ő hangosan felnevetett, s azt mondta ne féljek, majd egyszer még hasznomra lehet, hogy így befogadnak, hisz a Jó Isten őket is ugyanúgy szereti, s valakinek segítenie kell a helyzetükön. Tiltakoztam akkor, mert megijedtem. Most sem érzek felettébb elhívást erre a szolgálatra, de talán nekem feléjük is inkább személyes kapcsolattal kell szolgálnom.…és édesapám mondata is ilyenkor mindig eszembe jut. Meg a sárga hosszú ruha… :)

A KÜLÖNÖS RUHA 

Szenvedésed
Isten-adta ruhád.
Először sehogyan se illik rád.
Úgy találod, hogy nagy neked.
Belenőhetsz, ha békén viseled..

S ha Isten ráteszi áldó kezét,
erőt arra is ád,
hogy úgy viseld végül a szenvedést,
mint drága ünneplőruhát.
M. Feesche után németből ford. Túrmezei Erzsébet

2014. november 18., kedd

A HÁZASSÁG NÉGY ÉVSZAKA: TÉL


Énekek éneke 2: 10-11 "Szóla az én szerelmesem nékem, és monda: kelj fel én mátkám, én szépem, és jöszte. Mert íme a tél elmúlt, az eső elmúlt, elment." 
Ez az ige jutott eszembe erről a témáról. Istennél ez sem reménytelen, máris ezzel kezdem, mielőtt valaki lefagyna...
Amit a Beke házaspár mondott erről az évszakról azt most itt kiemelem narancs színnel (természetesen csak vázlattöredék).
„A tél állapota a házasságban is az, amikor „a hőmérséklet fagypont alá csökken”.
Érzelemvilága: fájdalom, düh, kiábrándultság, csalódottság, magány elutasítottság érzése
Attitűdök: negatív viszonyulások, frusztráltság, bátortalanság, reménytelenség
Megnyílvánulások: durva és sértő beszéd, erőszakosság, elzárkózás
Kapcsolati klíma: elkülönülés, ridegség, durvaság, keserűség, némaság
Petőfi így írta le ezt az állapotot:
"Mikor együtt voltunk,
Tudom, hogy szerettél.
Akkor meleg nyár volt,
Most tél van, hideg tél.
Hogyha már nem szeretsz,
Az isten áldjon meg,
De ha még szeretsz, úgy
Ezerszer áldjon meg!"


A tél lehetőségei:
A kétségbeesés rákényszeríthet a segítségkérésre és annak elfogadására jobban, mint a többi évszakokban. A nyomorúság és bűn személyes megújulást is ösztönözhet.”

Szeretjük a téli sportokat is. Én már kevésbé, s ennek csak egy oka van: a hideg. Ugyanis, ha belelendülünk a szánkózásba, sízésbe, még ha megfelelően is fel van öltözve az ember és mozog is eleget, elgémberedhetnek a végtagok a hótól, fagytól. A lelkesedés még rásegít, hogy az első jeleket ne vegyük észre,   majd „ne vegyünk róla tudomást”, hogy nagyon fázunk és akkor már a meleg kályha is fájdalmas hat, amikor aztán szinte s.o.s. lelkülettel megcélozzuk a meleg otthont. Hosszabb idő kell a felmelegedéshez ilyenkor. Talán kérjük is a külső segítséget. Egyszer láttam hegyi mentőknél, hogy milyen nagy szaktudással és kegyelemmel jár valakit az életbe visszahozni, amikor valaki tényleg megfagy, de még életet nyer.
Ilyen kegyelem az újjászületés is a Léleknek ( Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát - mondta Jézus) és ugyanígy Istentől kapott kegyelem az is, ha a házasságban a tél elmúlik és jön a tavasz…

Ne halogasd a segítségkérést, Isten most is figyel rád!







2014. november 14., péntek

Ünnep-tervező

Csak kérdések szintjén egyelőre, ami hamarosan, de akár ma is, a naptárig, az ütemezésig elvezet...

1. Mi a fontos a Karácsonyban nekünk? Mi az a cél, amit nem szeretnék elfelejteni az ünneppel kapcsolatosan? Ezt hamar le is jegyzem az imatémák közé...
2. Naptárba beírom: mikor készítem el az adventi naptárt, a koszorút, képeslapokat mikor írom, küldöm el az idén, s az egyéb otthonnal kapcsolatos készülődést is beütemezek, mint pl. az ajándékkészítés:
- kinek és mit adnék az idén? (Mikulás, gyerekek, család, barátok, gyülekezet,céladományok stb.)
-ezekből mit tudok megoldani már előre? (készítés, beszerzés)
-mikor fogom becsomagolni? (naptárba beírom, hátha az idén már tényleg egy se marad az utolsó napra :)
- az ajándékozottakat is előkészítem imádsággal (újabb imatémák kiemelése vagy megerősítése az imalistán:)
- mit szeretnék főzni az ünnepen? mit süthetek meg előre? mit készíthetek el előre belőlük? szép lassan beütemezek néhányat belőlük a naptárba is (sürgősség esetére akár töltött káposzta is mehet a fagyasztóba, de a süti-lap, omlós keksz is előtte már pár nappal elkészülhet. fő az egyszerű- nagyszerű az ünnepen is!)
-mit tudok az esetleges ünnepi utazásokról, programokról, vendégekről? beírom a naptárba ezt is...
-hagyományok, amit az idén se szeretnék elmulasztani, esetleg valami új?!
-szépülős teendők, ruházat karbantartása, előkészítése az ünnepre, a sok összejövetelre, amikor nem lesz idő a gyerekeknek ruhát, harisnyát foltozni, kabátot mosni, azon gondolkozni, hogy ki-mit vesz fel stb. (ide tartozik, hogy beírom a naptárba, hogy a sok fehér inget mikorra kell élére készen sorakoztassam az ünnepre (sok lenne utolsó nap az összeset előkészíteni, vagy az ünnepen reggelenként mindig egyet vasalni, ahelyett, hogy nyugodtan készüljek istentiszteletre:)...persze, úgyis marad 1-2 mégis :P
-karácsony előtti takarítás dátuma, amolyan általános
-karácsonyi cuccok összekészítése a polc alá: dísztárgyak, karácsonyi zenés cédé, film,versek, magazin, könyv, minden ami ÜnNEp - hogy egyszerre kiborítsam a megfelelő pillanatban, s egy mozdulattal elárasszon a hangulat:)

MINDEZ AZÉRT, HOGY NE LEGYEK CÉLTÉVESZTŐ AZ ÜNNEPEN...HOGY AZ IGAZÁN FONTOS DOLGOK TÉNYLEG KIPIPÁLÓDHASSANAK, S AMIT NEM SIKERÜLT AZ ÜTEMEZETTEKBŐL VALÓRA VÁLTANI, EGYÁLTALÁN NE ZAVARJON (kit érdekel, hogy nincs minden ablak újra mosva, hogy csak egy fajta sütemény van, hogy a képeslapok elmaradtak, de írhattam néhány lényeges hosszabb levelet, hogy nem tudtam sok ajándékot vásárolni, de akire már rég gondoltunk ruhacsomaggal, most sikerült meglátogatni...)
...hogy a gyerekek és az egész család ARRA figyelhessünk, aki ÁLDOTT ÜNNEPET adhat!

ezt a papírt s a naptárt még párszor előveszem, teszem-veszem...mert biztosan kimaradt egy s más...:D

2014. november 10., hétfő

A házasság négy évszaka: Ősz

Beke Laci és Betti szolgáltak nálunk a hétvégén ebben a témakörben. Mivel mondásuk szerint, nincs copyright a vázlatukra, megosztok néhány gondolatot belőlük (ez idézetben lesz), és néhány személyes sort is írok hétfőnként a házas témában, ahogy azt ígértem.

Ősz a házassági kapcsolatban
"érzelemvilága: félelmek, szomorúság, aggodalom, csüggedés, elismerés hiányának az érzése, neheztelés, megbántódás

attitűdök: az aggodalom állandóvá válik, bizonytalanság, hibáztatás

megnyilvánulások: elhanyagolás, problémákkal való szembenézésre való képtelenség

kapcsolati klíma: kötelékek meglazulása, eltávolodás, egymás hibáztatása, eddig rejtett problémák felfedése, a probléma mások számára is nyilvánvalóvá válhat

Az ősz lehetőségei: a távolodás rossz érzése, az aggodalom elindíthat a segítségkeresés irányába

AZ ŐSZ MÉG NEM ROMBOLT LE MINDENT! Lehetséges visszatérni a nyárba!"
(Érdemes az előadást feladataival és az előadók gyakorlati illusztrációjával átélni, ezért ne elégedjetek meg ezzel a vázlattal. Ha lehetőségetek van, vegyetek részt egy ilyen hétvégén!)

Személyes:
Találkoztunk mi is házaspárral, akik több év után, mint akik megjárták a tavaszt és a nyarat, eljutottak az elégedetlen, de mégis színes őszbe. Milyen jó volt látni, hogy Istent keresve nem kellett eljutni a télbe is. Ő segített nekik visszatalálni a nyárba, s így az "őszi séta" is csak gazdagodást jelentett a számukra. De volt olyan, hogy egy fiatal pár mintha a tavaszt csak átrohanta volna, nyarat nem is ismerve, a "szomorú, elmúló őszi képpel" kerestek fel. Ebben az esetben talán még könnyebb volt hamar előröl kezdeni, s a tavasz izgatottságát újra visszanyerni... miután átélték az Isten előtti alázattal történő újrakezdést.
Hadd mondjam, az előző két esetből mi sem vagyunk kivételek. Kegyelem és ajándék Istentől a házasságban történő egyensúlykeresés és annak megtalálása, még ha nem is tart sokáig, s újra és újra dolgozunk rajta. Mégis, egy idő után egyre tartósabb ez az egyensúly. Egyre szebb lesz! S, hisszük, hogy egyszer megérkezünk az örök nyárba!

Mi a titka annak, hogy a fagyos szél ne pusztítsa el azt, ami örök-érvényűnek köttetett közöttünk? Tapasztalatból mondjuk, hogy az egyik nagy titok a segítség kérése és elfogadása. Ez alázattal jár, de mint minden, ami eredményt és szépet hoz az életbe szenvedést kér.  Bátorítunk, ha az elmúlt hétvége után úgy érzed, érzitek, segítségre van szükségetek, szóljatok valakinek, aki mindennapos beszélőviszonyba van a házasság Teremtőjével. Lehet ez egy hívő szakember, egyszerű házaspár vagy a hozzátok közel álló lelkipásztor és felesége stb. Segíthet! Néha az már óriási lépés, hogy megfogalmazzuk a problémát valaki előtt...hogy kommunikálunk, és megtanuljuk meghallgatni a másikat, s nem csak saját érvelésünket finomítjuk folyton. Ezt segítheti egy másik jelenlevő pár. Akár mi is a helyieknek... Azt is megígérjük, ha megkerestek, mi imádkozni is fogunk veletek és értetek! Mert aki nekünk problémamegoldást ad minden nap, és szép családot-jövőt adott, az nektek is megadja, bőségesebben, mint ahogyan kérni tudnánk!
Ne féljetek segítséget, támaszt kérni!
szeretettel:
lajevo
(Budai Lajos és Evódia - Székelyudvarhely)

2014. november 7., péntek

Zsírégető torna -ép testben legyen az ép lélek!


Zsírégető torna -ép testben legyen az ép lélek! -persze, amennyire rajtunk áll...
Nem olyan rég (7 hete már azt hiszem:) rávettem magam -egyébként időközönként szokott előfordulni az életemben :P - hogy "összeszedem magam", és a szokásos, nem megterhelő mozgás mellett kicsit jobban rádolgozom az egészségre. Tudom, az lenne a legjobb, ha nem időszakonként lenne, s persze, milyen klassz, aki rendszeres ebben is. De én ilyen vagyok. :)
Kicsit tudatosabban étkezem ilyenkor, általában minden jöhet, csak két szabályom van:  
-gabonafélét mértékkel fogyasztok (fehér kenyeret, kalácsot stb. egyáltalán), illetve cukrot semmit, kivéve ami a gyümölcsben található, de azt is mértékkel. 

Aztán a zsírégető torna így néz ki kb.

Zsírégetés futással: szaladni ill. tempósan sétálni azért jó, mert csak egy jó cipő kell hozzá. Tévhit, hogy legalább egy órán át kell űzni! Fél óra már óriási eredmény, amit kívül-belül érzékelünk!
.
Rövid bemelegítés után...
• 1 perc futás "teljes erőbedobással" - 1 perc séta vagy kocogás
• 1 perc futás "teljes erőbedobással" - 1 perc séta vagy kocogás
és így tovább 10-15-20 percen keresztül;

vagy
• 100 m futás "teljes erőbedobással" - 100 m séta vagy kocogás
• 100 m futás "teljes erőbedobással" - 100 m séta vagy kocogás
és így tovább 10-15-20 percen keresztül.

Zsírégetés úszással:
.
Rövid bemelegítés után...
• egy hossz úszás (50m) "teljes erőbedobással" - pihenés (lassabb úszás)
• egy hossz úszás (50m) "teljes erőbedobással" - pihenés (lassabb úszás)
és így tovább 10-15-20 percen keresztül.


Hasonló rendszer alkalmazható biciklizéshez, lépegetőgépezéshez, illetve a többi kardio mozgásokhoz is. A pihenő szakasz hosszát a normál légzés visszanyerése határozza meg; ha már nem zihálsz, akkor jöhet egy újabb intenzívebb erőkifejtés.

ERŐSÍTŐ PROGRAM:
 Legjobban  Pilatest szeretem, otthon végezhető, ez itt kezdő program és nem is hosszú, de az eredmény garantált.
tartsatok most is velem, akik szeretitek vagy szeretnétek a mozgást, a jó közérzetet így a téli hónapok előtt is.
ENJOY!
MÉG VAN PÁR HÉT S AKKOR ITT VAN DECEMBER 3. és remélem, sikerült a tervem! :)

2014. november 6., csütörtök

Légy bátor, és vezesd a gyermeked!

James Dobsontól bátorítás. A húgom fordítása akár felirat is lehetne a videóhoz.
Ne felejtsük el: Merd vezetni a gyermekedet! Ez nem jelenti azt, hogy megtöröd az akaratát vagy, hogy tönkreteszed a személyiségét. Nem.
A szolgáló, szeretetteljes, de határozott vezetés hozza a jó gyümölcsöt a gyereknevelésben is! Ne adjuk fel! :)

"Ha egy frusztrált szülő vagy, mert egy lázadó és nehezen kezelhető gyermeked van, akkor hallgass most ide, mert úgy gondolom, bátorítani tudlak. - Itt van James Dobson, a Családi beszélgetésben. - Tudom, hogy néha úgy érzed, hogy bedobod a törülközőt, de ha úgy döntesz, hogy a higgadtságot választod, akkor egy nap majd visszatekintesz erre a konfliktusokkal terhelt időszakra, és hálás leszel azért, hogy kitartottál, hogy folyamatosan azt tetted, ami helyes volt gyermeked számára. Ez az időszak lejár, és sokkal hamarabb, mint gondolnád. A jelenlegi nyomás, stressz egy nap jelentéktelennek és távolinak fog tűnni. Ami akkor számítani fog, az a szerető kapcsolatok, amelyeket a családodban kiépítettél, akkor, amikor más szülők elfutottak, vagy a munkába temetkeztek. Megvigasztal az, hogy 3000 megkérdezett szülő 85 százaléka mondja azt, hogy volt legalább egy olyan erős akaratú gyermekük, amelyik majdnem szakadásig feszítette a húrokat? A te eseted nem kivételes, nem is egy kozmikus tréfa eredménye. Ez a szülői szerep. Ez az emberi természet. Mások is túlélték, és te is túléled. Emlékezz, hogy nem te vagy a hibás a gyermeked veleszületett heves vérmérséklete miatt. De ő elég nagy veszélyben van a folytonos, határokat próbálgató hajlama miatt. Ezért kell neked megalapoznod a vezetésre való jogodat. Ne ijedj meg, légy a gyermekeddel egy csapat, akkor is, ha úgy néz ki, vesztésre áll, és adj az egész folyamatnak időt, hogy kialakuljon. „Neveld a gyermeket a neki megfelelő módon, még ha megöregszik, akkor sem tér el attól.” Péld 22:6
James Dobson

"Egyetértek a videó mondanivalójával, kell a bátorítás a szülőknek a kitartásra, következetességre, a tényleges vezetői szerep megalapozására a gyermekkel való kapcsolatban!
Aztán majd eljön az idő, amikor el kell engedni a kezét, többet nem kell őt vezetni... akkor az imádság marad - és reményeink szerint a hálaadás, hogy az Úr megtartotta őket, és az ő életükben is láthatjuk a kegyelem munkáját - mint felnőtt emberekben. És, ki tudja, lehet, nem szeretnénk, de talán még azt is meg kell érnünk, hogy majd a kapcsolatban ők legyenek a vezetők?!" Kelemen Napsugár







2014. november 5., szerda

Nők a nőkért

az egymást segítő kapcsolatokról

célja: barátságon alapuló lelki-szellemi növekedés
(valamilyen területen a tapasztaltabb nő segít egy fiatalabbnak, és fordítva  (hitbeli vagy egyéb gyakorlati kérdésekben) Titusz :3-5

a barátságból fakadó áldás:
-  szeretetet, elfogadást, támogatást biztosít és szabadságot a gondolatok megosztására
-tanácsadó kapcsolat, szabadok, hogy az igazságot kimondják egymásnak szeretettel
-bátorítást nyújt a gyakorlati kérésekben és konkrét segítséget

eszközök a kapcsolatépítéshez:

    1.Olvassátok naponta ugyanazt a részt a Bibliából és hetente egyszer találkozva beszéljétek meg egy kávé mellett (lehet más könyvet is)
    2. Vezessetek naplót egy bizonyos ideig és időnként találkozzatok, hogy megosszatok belőle valamit egymással
    3. Imádkozzatok egymásért. Lehet közös imacsoportotok rendszeresen. Imameghallgatások megosztása
    4. Születésnapra vagy "csak úgy" lepd meg a mentoroltad látogatással képeslappal, köszöntéssel, öleléssel (ajándékot nem is említek)
    5. Időnként hívd fel, hogy megkérdezhesd: "hogy vagy? igazán érdekel..."
    6. Közös időtöltés hetente: sporttevékenység, hobbi stb.
    7. Közös bibliatanulmány egy csoportban
    8. Karitatív tevékenység tervezése véghezvitele közösen, időszakosan
    9. Konferenciák látogatása és megbeszélése ( női konferenciák stb. :) )

a múlt héten találkoztam megint egy ilyen ritka emberrel (nővel  )... ezek azok az áldások, amelyek többet jelentenek a 2000 kilométeres vezetés feletti győzelem sikerénél, a gyönyörű, most már általam is látott horvát tengerpartnál, a női vezetők inspiráló (intő/bátorító) közösségénél...mert az ilyen lélek-találkozást Isten hozza össze nekem is, ezért nem emberi!
Dsida: Ismeretlen ember
Íme, szembe jössz velem, én barátom
és testvéri, mély köszönéssel illetsz.
Nem tudom: ki vagy. Neved ismeretlen.
Régi napok közt
átcikázva, felkutatom sok éber
emlék zegzugát, de szemed sehonnan
sem tekint felém. Aranyas derűvel
mégis elém állsz
most a dércsipkés, csoda jégkösöntyűs
fák alatt és mély köszönéssel illetsz.
Törzsed szálas és ruganyos, ruhádon
átcsap az izmok
játszva rezgő, domboru duzzadása,
mellkasod nyugodtütemű, hatalmas
hullámzása friss levegőt zihál be
tiszta tüdődre,
szíved lüktet, zengve dobol s piros vért
kerget át ezer szövevények útján
víg ütemre. Bronz-sima, büszkeboltu
homlokodon szent
értelemnek fénye lobog. Miközben
rámtekint szemed, ragyogó bizonyság
gyúl ki benne isteni lényegedről.
Oly gyönyörű vagy,
aminő nincs több a világon: Isten
és Anyag tökéletes égi násza!
ritka Gép! vidámerejű, szabad, jó
csillagos Ember!
S bár nem is tudom nevedet, ma mégis,
mégis ujjongván köszönök, barátom
s elkiáltom: menyire megkívántam,
bárha vezér, vagy
hős király volnék, seregek királya,
hogy pergő dobok zaja üdvözölne
általam, s dicső lobogó hajolna
porba előtted...
1931
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL