Oldalak

2013. január 27., vasárnap

a gyerekek és a böjt

Ifin a böjt volt aktuális. A két nagyobb gyerekkel itthon is tovább beszéltük a témát. Összegeztük, hogy van részleges böjt (fél napos, vagy csak bizonyos kedves ételektől való tartózkodás és van teljes böjt). Mondtuk a férjemmel, hogy tinédzser korban a részleges böjtöt ajánlanánk, mert igazából a mögötte való tartalom, az Isten felé megnyitott szellem, imaélet, a lényeg, s jobb kicsiben kezdeni, meg egyébként is ilyenkor a szervezet nem bír rövid ideig sem nélkülözést szédülés s egyéb mellékhatások nélkül ( ott a suli, edzések stb).
Beszélgetésünkbe bekapcsolódtak a kicsik is, hogy "ők is..ők is akarnak böjtölni!". Hirtelen nem tudtam hogyan beszéljem le őket, mert úgy gondoltam, ez nem gyerekjáték! Magyaráztuk, hogy a böjtnek célja kell legyen, például megtisztulás, valakiért való imádkozás vagy valamilyen helyzet változásáért. Kérdezték, hogy mi miért tesszük? Mondtuk, hogy ez egy új kezdet itt nekünk, az ifjúsági csoport is egy új kezdet, szeretnénk megújulást...s hát ezért is. Erre a kisebb lány: "de nekünk is kezdet minden... s mi is imádkozni akarunk!"
Jól van, jött a gondolat: "Akkor nektek úgy lesz böjt, ahogy mi is szoktunk alkalomadtán: legyen a kedvtelésetek böjtje, a mesézés-böjt (tv.-internet mellőzése) ! Helyette kérjetek, hogy többet olvassak nektek történetet (Bibliából), s imádkozhatunk együtt. Vagy édességböjttel is próbálkozhattok...:)"
 A gyakorlat ezután következik, ezért nincs mivel dicsekednünk, de rájöttem, hogy ha az adakozást, s imádkozást már gyerekkorban tanítjuk, a böjtöt, önmegtartóztatást, közbenjárást is meglehet kezdeni.
Természetesen, ebben is elsődleges a hiteles példamutatás!

2013. január 12., szombat

Bízd Újra Életed Krisztusra!


Megfáradás nélkül
Ősszel új szolgálati helyre költöztünk. Miközben ki-be pakolgattam a holmikat a költözés heteiben, végig gondoltam az elmúlt tíz év áldásait. Bárcsak azokat is eltehetném s magammal vihetném az új helyre! Van, amit lehet, emlékként a szívemben. De az emberek, a helyek maradnak. Több reggelen meglepett egy békés szomorúság emiatt. Néha úgy éreztem, el is fáradtunk ahhoz, hogy újat kezdjünk. Mindent elölről - nem csak a lelki munkát, de még a fészekrakást is bizonyos értelemben. Egyik reggel ebben a különös csendben meglátogatott a Kegyelem. Az Eszter magazint forgattam, újra és újra elolvastam. Mintha azt is magammal akarnám vinni az írókkal s olvasókkal együtt...
Egyik oldalon ez állt: „erejük megújul, futnak, és nem fáradnak el”.
Mi a titka a megfáradás nélküli életvitelnek? Az igevers ezt mondja: De akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el. Ézsaiás 40,31
Bízni az Úrban azt jelenti, hogy amikor elfáradok, semmi más nem jelent nagyobb erőforrást a Vele való kapcsolatnál. Sem a közösség, sem a szerelem, sem a gyermekeim, sem a munka, tanulás vagy sikerek, sem a kikapcsolódás, sem a megszerzés öröme, sem pótszerek, sem semmilyen áldás, még a kiérdemelt pihenés sem helyettesítheti Istent, amikor megújult erőre van szükségem. Ő elég nekem, mert bízok Benne, s ezért erőm minden reggel megújulhat!
Bízni az Úrban azt jelenti, hogy kitartok. Szeretek futni. Bárcsak rendszeresebben tehetném. Mikor újra kezdem egy-egy kihagyott időszak után, nagyon hamar elfáradok. De ha van állóképesség, még ha egyedül is teszem, és havazik, hideg van, futok és futok, újabb energiához jutva így. Ha van rendszeres közösségem az Úrral, ha a lelki küldetésben is folyamatosan felveszem a terhet (nem csak időnként, kiszámíthatatlanul) a munkahely, a fakanál, a leckeellenőrzés mellett, erősebbé válok. Kitartok, mert bízom Benne, s ezért futok és nem fáradok meg!
Bízni az Úrban azt jelenti, hogy győzök! Látom a célt, amit Krisztus helyezett elém. Ha szeretek, tudom, hogy megéri viszonzás nélkül is, mert ez az egy megmarad. Ha gyermeket nevelek, nem csupán a jelent látom benne, hanem azt, akivé formálhatja az Isten. Ha szolgálok, nem csak a sírva áztatott vetőmagot nézem, hanem fölemelem a fejem s örömmel várom az aratás idejét. Amikor bűneim bánom, tudom, hogy üdvösség vár rám. Győzök, mert bízom benne, s ezért szárnyalok! Nagy a mérce. De olyan jó, hogy vannak bibliai ill. mai példaképek is, akiknek követhetjük kitartó életfutásukat.
Közben már az új helyen lakunk. A „dobozokból” előkerült újra a szeretet, öröm, béke s az ajándékok is, egy újabb lehetőséggel a megfáradás nélküli szolgálatra.
Kedves lányok és asszonyok! Kívánok erőt, kitartást és győzelmet az új évhez! 
Bízd Újra Életed Krisztusra!
Budai Evódia
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL