Oldalak

2012. szeptember 22., szombat

anya, mother, mutter és társai


Azon gondolkoztam, hogy egy mentori kapcsolatban ki igazán a kezdeményező?
Első terhességem idejében távol éltem szüleimtől, rokonoktól. Vágytam egy dúlára (dúlaOlyan, saját szülési tapasztalattal rendelkező nő, aki folyamatos fizikai, érzelmi és informatív segítséget nyújt az anyának (és párjának is, ha igényli) a várandósság idején, a szülés alatt és utána is.) Akkoriban nem volt  még internet szolgáltatás otthonra, mobiltelefonunk sem. Hálás vagyok érte. Mert így kutakodtam a személyes kapcsolat után. Imádkoztam is érte. Pár hónap után egy szentegyházi asszony, talán nem is tudatosan, de a dúlám lett. Mert látta, hogy sok a kérdésem, bátorításra van szükségem, és ő nem tagadta meg azt, amivel segíthetett. Nem találkoztunk sokszor, de az a néhány alkalom, amikor a szülés is szóba került, mérvadó volt abban, hogy az első szülés után (ha bár nehéz volt és hosszú), az első szoptatási hónapok után (ha bár sebbel és lázzal járt) még vágytam szülésre, szoptatásra is a gyerekáldás mellett.
Aztán ott volt a nők között végzett szolgálat. Itt nem kerestem olyan kétségbeesetten, mert ott volt édesanyám, anyósom, akik jó példaképek voltak, és a szolgálataikra jobban emlékeztem, mint a terhességeikre:). De milyen jól esett, amikor találkoztam olyan idősebb nővel (nem csak lelkipásztor feleséggel), aki kitárt szívvel és karral fogadott. Túl látott azon, aki éppen akkor voltam, és reménységgel tekintett velem együtt a jövőbe, látni akarta azt, akivé az Úr még formálhat. Így szárnyakat kaptam. Van, aki lelki anyámmá is vált az idők során: imádkozott velem, bátorított, tapintatosan, de tanított, gyermekeimet unokáiként szerette, ha kellett tésztát gyúrt nekem vagy éppen megtanított, hogy kell házi ételízesítőt készíteni (a gyerekeimmel készítette el nekem ajándékba-milyen találékony tanítás!). Természetesen az ilyen mentornak a saját példája beszél a leghangosabban.
Tehát ki kezdeményezzen?
A szívem eddig is nyitott volt, de talán még bátrabban kitárom a karjaimat ezután...

A Titusz 2:4 (Hasonlóképpen, tanítsd az idõsebb asszonyokat, hogy tiszteletre méltóan viselkedjenek, ahogy ez Isten népéhez illik. Tanítsd õket, hogy ne mondjanak senkirõl rosszat, és ne legyenek részegesek! Inkább másokat is tanítsanak a jóra. Arra neveljék a fiatal asszonyokat, hogy szeressék a férjüket és gyermekeiket,legyenek megfontoltak, tiszták, otthonukat tartsák szép rendben, legyenek kedvesek, és engedelmeskedjenek a férjüknek, hogy ne hozzanak szégyent arra a tanításra, amit Istentõl kaptunk.) az Eszter folyóirat következő számának témája is...
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL