Oldalak

2011. május 16., hétfő

Ép testben ép lélek

Egy kis mozgás senkinek nem árt. Úgy gondolom,hogy a keresztyén nők között "túlságosan megértett ige" az, hogy a test gyakorlásának kevés haszna van. Nem a mai kor fitneszimádatára gondolok, ha mozgásról beszélek, inkább arra, hogy a mai nő sokkal szerteágazóbban terhelt mint régen. Több szellemi teher, kevesebb fizikai (pl.kerti munka) megterheléssel. A szellemi fáradság legyőzése pedig sokszor a fizikai mozgással egyensúlyozható, kezelhető. Minél jobb kondicióban van valaki fizikailag (izomerősítésre gondolok, nem fogyókúra adta csinosságra), annál több energiája van. Ezt elhittem lánykoromban Linda Dillownak. Csak sajnos egyre nehezebben tartom magam ehhez az elvhez, időhiányra panaszkodva (mikor menjek szaladni?), illetve körülményekre hivatkozva (régen ment az itthoni torna, de ma 15 felülés után csengetnek, vagy valami történik). Régebben talán jobban motivált az is, hogy a terhességek után igyekeztem az alakomat visszanyerni. Hát most már eléggé stabilizálódott a "kerekded, de nem túlsúlyos" alak, kisebb nagyobb odafigyeléssel évszakonként arra, hogy mit eszek. De az energiatartalom kevesebb... Tapasztalom a különbséget akkor, amikor figyelmet fordítok a heti 3szoros 30-40 perces mozgásra.  Ilyenkor óriási teljesítményre vagyok képes. Ennek hiányában még a házimunka is kifáraszt, vagy meg egy-két "meghallgatás" megemésztése is.... Meg kell tagadnom lustaságom, jónak hangzó kifogásaim az akadályokat illetően, és igenis mozogni fogok, akkor is, ha a 40-hez már közelebb vagyok, mint a 30-hoz. Mert ahogy látom, a munkánk nem apad egyelőre, inkább még többet bíz ránk az Úr, amiért áldom őt, mert nem találom magam méltónak a sokhoz.
Tehát, mozgásra fel!
Ki az, aki vállalja velem, hogy egy hétig minden nap végez 15-20 guggolást, felülést, vagy valamilyen gyakorlatot reggelente felkelés után, illetve kétszer-háromszor (30-50 percig) ugyancsak ezen a héten elmegy szaladni, vagy gyors tempójú sétára (vagy úszni stb is lehet, ha valakinek lehtősége van rá:)??? 
Csak egy hétről van szó!
Nem tudom miért, talán saját tapasztalatom miatt, úgy érzem erre is legalább úgy kell bátorítsak másokat, mint arra, hogy például tiszteljük a férjünket, legyen rendszeres áhitatunk stb. Ugyanennyire felelősségemnek érzem, mióta látok asszonyokat a kiégés határán, depresszió fele zuhanva. Tudom, hogy nekem sokszor ez segített a fontosabbak mellett.... Mert a test gyakorlásának egy kevés haszna van, s azt a keveset azért meg kellene becsülni!
Ugye, ugye megérte ezt leírnom?
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL