Oldalak

2010. január 2., szombat

családi kötelékek

Az ünnepi családi találkozón leszűrtem magamnak:
  • sok múlik az "asszonyon", ami a rokoni kapcsolatok ápolását illeti
  • a testvéreim és házastársuk, ha barátaim is egyben, pótolhatatlan áldás! És ez ott kezdődik, hogy én igyekszem jó barát és rokon lenni, nem pedig elvárom, hogy nekem legyenek jóbarátaim a rokonaim.
  • túl kell jutni azon, hogy amikor összegyűl a család, ne hasonlítgassa magát az ember lánya, gyereknevelését, családi szokásait a testvéreiével. Ezután jön létre a harmónia, az önmagunk felvállalása, úgy ahogy vagyunk, és sokat tanulhatok, mint pl. a sógoroméktól az egészséges életmódra való odafigyelést(házi natúr ételek NAGY előnyben:), Márti sógornőmtől a derűlátó munkabírást, kitartást, kötést, Teréztől a szeretetteljes együttműködést férjével és másokkal, kedvességet, csodás húsroládot. A szüleim s testvéreim még nem is említettem... DE ők gyerekkoromban is mindig csodálatra méltóak voltak, a szüleim érthető miért, a testvéreim pedig nem hiába emlegették előttem a közös sulis tanáraim, mást most nem sorolok fel. Napsugár fiatalabb, mint én, éppen mondtam neki, milyen jó! Mert ha fordítva lett volna, hallhattam volna sokszor, hogy "Bezzeg Napsugár!":) No, lehet nem mondták volna így ki szóval, de lett volna miért így értsem:D.
Szóval, ezen a találkozón nagyobbra nyitotta Isten a szemem, hogy nagyon értékeljem minden családtagom, és hűséges is akarok maradni hozzájuk, mert belőlük csak egy van nekem!
Újévi elhatározásom még az, hogy a férjem családjával is még jobban ápoljam a személyes kapcsolatokat, ami rajtam múlik. Tudom, sikerülni fog, mert ez helyes kérés:)


 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL