Oldalak

2010. december 30., csütörtök

ünnepi elvárások

miután az ajándékozásról beszéltem a karácsony előtti hetekben, azzal szembesültem, hogy ez az év az (talán pontosan azért is!), amikor egyszerűen nagyon kevés időm volt ünnepre készülődni, szeretteim kívánságán gondolkozni, ajándékokat kézzel készíteni. és azt tanította az Úr nekem, hogy a lényegre figyeljek és "lazítsak". örüljek annak ami, és ahogy van. Ő tartotta meg az ünnepünket. persze, azért volt "köret"is, de messzemenően nem ez volt a lényeg. láttuk a fa mögött az erdőt!
vagy ahogyan a fiam fogalmazott a Hargitára vezető havas úton:
-milyen jó, hogy azért hó is hullott most már.... de tudom Isten miért nem adott most nekem fehér karácsonyt! mert elvette a hangulatot, hogy a lényegre figyeljek. most hogy odafigyeltem, ad havazó örömet is.
Ilyen lényeges, örömteljes új évet kívánunk mindenkinek!

UI. nem kell a holnapi nap agyonhajszolni a házimunkával magunkat. hisz holnap is ünnep, de mégsem az utolsó!(a királyi menyegző még hátra van:)
mondogatom elsősorban magamnak, akinek ilyen fáradt képe van mostanában nagyon sokszor, de Lajosnak tetszik:P

2010. december 20., hétfő

amitől "elájulok"....

hát kérem, két olyan blog van, amitől mindig "elszállok", olyan kreatív. és persze érthető ez azért is, mert közelebb állnak hozzám, mint más kreatív bloggerek... szóval, csodálni valóak nem csak a szerzői, hanem tényleg van mivel onnan távozni. aki nem hiszi.....az kattintson ide vagy/és ide. na ugye?:)


és akkor most Istentől áldott ünnepet kíván a Budai család Zilahról! Boldog Karácsonyt!:)

2010. december 16., csütörtök

egymást kiegészítve

beszélgetés az autóban két kis falucska között. hófedte tájakon, nehezen járható utakon vezet a férj.

feleség kicsit panaszosan: fáradt vagyok.. néha úgy érzem, annyit élünk egy hónapban, mint más egész évben, ha nem órákban számolom.
férj: nézd, csak! azt hiszem jobbra az egy őz!
feleség: vajon csak erőnk teljében ilyen az élet, vagy mi már csak így fogunk élni, amíg meg nem halunk?
férj: egy őz!
feleség: de szép! jaj, hátha jön a párja is, mint a múltkor...
férj: mit mondtál? mennyit élünk mi?
feleség: vagy vaddisznó is jöhetne, gyönyörű a táj, és úgy szeretem, ha süt a nap!
férj: ez az Élet!
feleség (magában): igen! kegyelem, hogy ilyen az életünk!

elmúlt a fáradtság tudata. az érzés meg elmúlik holnapra. és mindezt a férj nem tudatosan űzi el. ösztönösen. Isten meg használja... hányszor már...

2010. december 13., hétfő

Egyik adventi estén

"Mégis – az advent időszaka azt üzeni nekünk, hogy lassítani kéne. Számot vetni. S ezt csak nyugodtan, lélekben elcsendesülve lehet. Talán nem szégyen a felnőttnek egy kicsit újra gyermekké válni. Belebújni egy védett puha kabátba, s annak jótékony melegében – mint anyánk ölében valaha – visszaidézni régmúlt karácsonyestéket.

Miképp Salamon mondja: „Mindennek rendelt ideje van.” Tehát vannak az életnek bizonyos szakaszai, amit nem lehet kikerülni. Ilyen a várakozás is. Ha nem tudunk változtatni a körülményeinken, meg kell tanulnunk növekedni általuk." idéztem innen.

Nem fennhéjázva, de őszintén szeretném elmondani azt, hogy nekem nincs olyan érzésem, hogy elmúlt a régi szép meghitt karácsony, ami nem lesz többé, hiába szeretném... Talán azért, mert kicsi koromban is legtöbb a karácsonyból a felszabadult családi együttlét, az imádkozás, éneklés, összejövetelek, szolgálatok voltak... És ez mára is megmaradt. Persze, szeretem ha lehavazik az ünnepre, de nem ezek adják nekem a hangulatot, és nem is a sok ajándék. A múltkor csodálkoztam el ezen... Bárcsak sikerülne nekünk is így átadni gyermekeinknek az ünneplés lényegét. Mert akkor megmarad, ami volt! Hisz a karácsony a Szeretetről szól, ami nem múlik el soha!

2010. december 9., csütörtök

diákok az ünnepekről

Mikor az iskolákban a diákokkal beszélgetek, egy-egy feleletben megtalálom vagy feltételezem az én gyerekeim lehetséges válaszát is... Hajlamos vagyok le is ellenőrizni:) Tudom, ez amolyan ártalom néha:P
 Közel 100 olyan 14 év körüli diákot kérdeztem. Szerintem elgondolkodtató a válaszuk, amit névtelenül írhattak meg. Nem mind gépelem be.

Mit vársz a karácsonytól?

  • ajándékot, szeretet, békét stb.
  • hogy együtt legyen a család
  • hogy édesapám hazajöjjön
  • hogy kibéküljenek a szüleim
  • hogy mégse legyen válás belőle
  • hogy végre ne az iskoláról beszéljenek
  • semmit 
  • hogy jöjjek össze azzal, aki tetszik (nem is olyan sokan írtak ilyen jellegűt, mint gondoltam)
(volt egy másik kérdés is, hogy mit szeretnél ajándékba kapni, ezért ennél a pontnál nem vártak el anyagi dolgokat. érdekes, pedig nem magyaráztam ezt el...)

Mitől félsz, ha az ünnepekre gondolsz?
  • családi botránytól, veszekedéstől (ezt nagyon sokan írták, 34-en)
  • hogy nem lesz elég pénzünk, hogy nem kapok semmit, mert elfogy a pénz rá, a költekezéstől (rengetegen anyagi vonatkozású dologtól félnek. milyen kár, hogy sok helyen a pénz sokat van emlegetve egy ünnep közeledtével is. és az is szomorú, hogy tényleg némelyeknek okuk is van a félelemre...20-an)
  • a templomi szerepléstől
  • hogy meghal nagytatám, aki a legjobban szeret engem ezen a földön
  • nem fog tetszeni az ajándékom
  • a takarítástól (elég sokan írták, 15-en:)
  • a nagy "semmitől" -hogy ez is csak egy ünnep.
  • nem félek
 A te gyereked vajon mit válaszolna? Talán nincs az általam leírt válaszok között. Nem is baj.

2010. december 4., szombat

gondolatok az ajándékozásról

hát akkor itt van a jegyzet a kedves szülőknek, akik kérték:) vagy másoknak gondolatébresztőnek illetve ismétlésnek. szeretettel.
1.    AJÁNDÉKOZD ÖNMAGAD!
„Az Istennek pedig legyen hála az Ő kimondhatatlan ajándékáért...” (2 Kor. 9:15)
Ötletek:
-          saját készítésű ajándékok, melyekben benne van az ajándékozó: kis ékszer, ceruzatartó, album és notesz, napló lányoknak saját készítésű borítóval (patchwork vagy scrapbooking), kifestő-készítés...stb.
-          2-3 évig: pl. kedvenc édességadagoló (díszes nutellás csokikanál vagy gunicukorka-tartó)
-          Kis gyerekeknek: saját puzzle a családi képből, vagy kedvenc élményéről, mesehősről, autópálya kartonból, babaház dobozokból, apa-baba, anya-baba egyszerűen a család megmintázva kitömött zokniból-harisnyából..., haj-illatosító (anya parfüme vízben kis sprayes saját készítésű üvegben)
-          Nagyobb gyereknek: személyesített falióra, könyvjelző, kulcstartó, szeretet-doboz (kis cédulákon különböző ajándékok mint: dupla felovasás este, séta apával, kifestőzés anyával, együtt sütés anyával, közös fagyizás stb. beválthatja majd a gyerek, naponta egyet. ezzel lemérhető a szeretettankja is a gyereknek-ha többször kéri pl. mert ez figyelmességről szól a szülő részéről)
-           receptes-füzet, akvárium, cédétartó, személyes zenei mp3válogatás, esetleg saját dal vagy vers...
-          Szülők egymásnak is adják magukat.... ez az erőteljes jó példa (receptes kötény, kulcstartó, autódísz, vers, élő ének-zene egymásnak stb)

 2.    AJÁNDÉKOZZ ÉLMÉNYT! I Mózes 4:4
(Kain nem azt adta, aminek Isten örült volna, ezrt ajándéka nem volt kedves. Az ajándékozottból indulj ki, ne magadból, amikor ajándékozol.)
Melyik lépést vagy hajlamos alaposan ill. felszínesen meglépni, ha ajándékozol?
·                     kiválasztás, előkészítés (nem sokat gondolkozol rajta, spontán lépsz, vagy rengeteg energiát fektetsz bele?) - Isten tervezte a megváltás ajándékát. A legjobbat, legértékesebbet, leghasznosabbat adta: Jézust!
·                     csomagolás (Jézus a legeredetibb módon érkezett hozzánk:)
·                     átadás (Sokszor elsietem, sajnos, vagy nem gondolok rá, csak megtörténik. Pedig itt a lényeg. Ezért van Karácsony is! Élményként élik-e meg az ajándékozásod? Milyen szavakat fűzöl hozzá? Van sok valótlan is benne: "á, igazán csekélység, szóra sem érdemes...stb" Pedig sokat gondolkodtál rajta, és szóra is érdemes lenne: szívélyes, indokolt szeretetteljes szavakra (akár szóban vagy egy ajándékkísérő lapon)
-          közös séta, hagyományok: pl. pizsama minden karácsonyra, szülinapra mindig könyv vagy cd, torta, kedvenc étel mindenkinek az ünnepre... ezek meg is könnyítik az ajándékozást, de a meglepetés megmarad, hogy vajon az idén milyen torta, milyen könyv milyen cd, milyen pizsama lesz mindenkinek, és szükség szerinti is...
közös énekek, mondókák gyűjtése, mondogatása, koncert, gyerekműhelyek felkeresése együtt (mérték az érték ebben is, és a TERVEZÉS...)
- Együtt vásárlás korlátokkal ünnep előtt is (megtanítható a gyerek az értékekre. Arra, hogy a cél függvényében vásárolunk, hogy nem mindent lehet és nem is kell megvenni, hogy nem az az érték csak, ami drága, így jobban értékeli azt, amiben részünk van az ünnepen)
-           karácsonyvárás: adventi kalendárium (imazsák képeslap készítéssel, ünnepi élménydoboz: egyik nap énekek, másik nap fenyődoboz gyűjtés, adventi koszorú készítés, képeslap, mézeskalács készítés, szülők felhívása, szegények megkeresése és segítése – figyelem! Bölcsen válasszuk meg, mert ezekből is hagyomány alakul....:)
-          a karácsony meghittsége, ünnepe (családi szokások kialakítása. cél: gyermekeink növekedésükkel majd jobban várják az ünneplést, mint az ajándékot...)
3.    AJÁNDÉKOZZ EGYEBET IS, DE BÖLCSEN!
Ha azért ti gonosz létetekre tudtok a ti fiaitoknak  ajándékokat adni, mennyivel inkább ád a ti mennyei Atyátok jókat azoknak, akik kérnek tőle?! Máté 7:11

Olvatsam egy cikket a túl sok játékról.
„A túl sok játék mindegyik egyedülállóságának elvesztését jelenti. Természetes módon a kicsi gyerekek sorban játszanak a játékokkal, mindegyiket felfedezve. 

A túl sok játék elronthatja az izgatottságot, és csökkenti az esélyét annak, hogy a gyerek teljesen felfedezze a játékot, használva a kreativitását, fantáziáját és a képességet, amivel észrevesz dolgokat. 

A dolgok túlzásba vitele nem jó egyes gyerekeknek. El fogják dobni a játékokat, direkt eltörik, vagy agresszíven fogják használni (nem tisztelve a tulajdonost és a személyeket). Levertek lehetnek a nyeréstől, és biztosan nem fogják értékelni szüleik nagylelkűségét.”

-          elsődlegesen a kreativitást és képességet fejlesztő játékokat részesítsük előnyben: vízfesték, gyura, labda, puzzle, kockák, építőjátékok, társasjátékok(!)...
-          a könyv, az olvasás szeretetének ajándékozása
-          Válassz minőségi játékot!  fadarabok építéshez, favonatok stb. a gyerek ezekkel a játékokkal fog felnőni, beindítva a kreativitását, és ha elveszne egy darab, nem történik semmi. 
-          Soha ne vásárolj olyan játékot, melynek van egy csomó kicsi építőeleme, és mindegyik darab kell ahhoz, hogy működjön. Korlátozd azon játékok megvételét, amikből már van.
-          Barbie és egyéb divatjátékok: vigyázzunk ne tiltsunk fölöttébb, azért a gyerek azzal játsszon, amivel szeret. Próbáljunk jó példát láttatni, és az értékrendet erősítsük, illetve a gyökerét vizsgáljuk meg pl., ha pisztolyt szeretne...
-          Csere-bere stratégia (ne legyen minden játéka egyszerre használatban... így új maradhat) viszont vannak olyanok, amelyekhez nagyon ragaszkodik, ezek a stabilitást, biztonságérzetet nyújtják, ezeket ne cserélgessük...
-          Ha felgyűlnek a játékok, a megkímélt darabokat ajándékozzuk el másnak együtt a gyerekkel. „Jobb adni, mint kapni akció” karácsony előtt. Ez is hagyománnyá válhat.
-          Mindig vegyük figyelembe a gyerek életkorát és érdeklődését, amikor nagyon jó játékokat, ajándékokat is látunk. Ne okozzon kudarcot, majd érdektelenséget például egy logikai játék  (vagy kicsi lego építőkocka egy két évesnek)

Még néhány gondolat:
-          ne segítsük arra a gyereket, hogy az ajándékaival irigységet szítson másokban 
-          köszönőlevelet írjunk, vagy mondjunk köszönetet a gyerekkel az ajándékok után (Istennek, nagyszülőknek, vasánapi tanítónak stb)
-          óvakodjunk a pénz-ajándékoktól. Nagyobb gyerekeknél mégis néha megfontolandó, de ekkor is inkább fele-fele legyen, mindig legyen szimbolikus ajándék (pl. ha telefonra a pénzt adjuk, mert nem tudtuk meg, milyent szeretne, akkor a tokot magunk ajándékozzuk- készítsük az utalvány mellett)
-         a  szükség szerinti ajándékozás legyen egyensúlyban az örömszerzéssel

Minden jó adomány és minden tökéletes ajándék felülről való, és a világosságok Atyjától száll alá, akinél nincs változás, vagy változásnak árnyéka.Jakab 1:17

2010. november 22., hétfő

zsémbes természet?

Péld 27,15: A záporeső idején csepegő háztető és a zsémbes asszony egyformák.
Nem rég csepegett a csapunk. És nem tehettem semmit ellene. Rendesen kiakadtam a pötty-pötty hangtól. Aztán tettem egy rongyot tompításul a csepegés alá. Így legalább nem hallottam. Igazán akkor nyugodtam meg, amikor a férjem megjavította. 
Azt kértem Istentől, ha bármikor is hajlamos lennék a "pötyögésre", ne az emberek kezeljenek valamilyen tompító eszközzel, hanem könyörüljön rajtam az Úr, és javítson meg!
Remélem, hogy így lesz.

2010. november 15., hétfő

az a fontos

Pálma: Jaj, Máté, milyen lyukas lett ez a fogad!

Máté egy kis megfontolt csend után: Tudod, Pálma, az a fontos, hogy a szíved dobogjon....
:D

2010. november 9., kedd

az én napom

feleségként, gyerekekkel, munkával, szolgálattal akkor indul jól, ha
1. pihent vagyok, aludtam 7-8 órát
2. ha jól kezdem a reggelt. nem sietem el a jó rutinokat: fürdő, este előkészített ruha, amit így hamar felkaphatok magamra, áhítat, finom kávé, s azok a korai röpke, de minőségi reggelik a családdal
3. ha megőrzöm a humorérzékem. illetve nem veszek mindent túlságosan a szívemre, ha indul a nap (pl. a gyerek éppen morcos, ha férjem nem vett észre valamit, ha egy testvérnő félreértett, ha nem sikerült mindent jól szerveznem stb)
4. profitálok abból, hogy ez a nap az enyém, ezt kell éljem és élvezzem úgy ahogy tehetem. örülök azoknak, akikkel beszélhetek, akiket szerethetek, és a feladatoknak, amelyeket elvégezhetek, legyenek azok látszatosak vagy láthatatlanok. Isten mindegyikért egyformán fizet úgyis. céltudatos napok. kegyelemből ezek is, persze, amikor így sikerülnek....

gondoltam, indítanék egy kis játékot... hátha kedvetek lenne beszállni. csak annyit kérek, hogy írd le egyik napodat. amelyiket akarod. egy szépet, vagy egy kevésbé általánosat, vagy éppen az unalmasat. hogyan indul, zajlik, és zárul a te egyik napod?
akinek van füle hallja, s ha kedve is adódik, az játssza velem!:)
Adina, Zsuzsa, Márta, Jutka, Erzsi, Erzsike, Anna, másik Anna, másik Márta, Enikő, Iri, Judit, Emese, Noémi, Hilda, Eunika, Kati, másik Kati, Zizi, vagy az álnevesek, nem folytatom tovább. bárki, akinek nincs is blogja leírhatja emailben nekem, (megjegyzésben esetleg?) és közzé teszem ide... szerintem jó kis tapasztalatcsere lenne.
na, de lehet megint én nyitogatok, tárogatok nagyra.. de azt már megtanultam, hogy megéri:).
tehát akkor várom.
"Nekem egy napom van, a ma.
Bárki megharcolhatja a ma harcát.
Bárki el tudja hordozni egy nap terhét.
Akkor roskadunk össze, ha hozzáadjuk a tegnapnak
és a holnapnak a terhét!
A tegnap és a holnap az Istené, és az Ő kezében kell
hagynunk azt. Én egyszerre csak egy napot tudok elviselni,
az ember napját, a mát, a legszebb napot!."

2010. november 2., kedd

mit tudsz te az életről..

az elsős lányom az ötödikesnek:
-jaj, milyen unalmas életed lehet! folyton csal olvasol, mikor hazajössz az iskolából ez az első, mikor lefekszel, mikor felkelsz megint. mindig...
- ahh, mit tudsz te az életről! - tovább olvas
- annyit betűzni szerintem mégis nagyooooon unalmas lehet! ugye anya? mert te se olvasol annyit...
-hát, hogyismondjam,... nekem nincs annyi időm rá, vagyis hamarabb olvasok, vagyis, na gyere olvassunk együtt s elmagyarázom:)

:):)

2010. november 1., hétfő

újrakezdés

Minden terhességgel valóságosan élveztem azt is, hogy újrakezdhetek valamit. Jobban csinálhatom, jobban értékelhetem, vagy éppen valamit ez új állapottal most elkerülök. Négyszer volt áldásomra az ilyen újrakezdés. Nem sok. Még szívesen újrakezdenék, ha csak ezen múlna.
Van olyan, hogy este úgy fekszem le, milyen jó, hogy holnap újrakezdhetek valamit, folytathatom, amit ma nem tudtam befejezni, vagy kijavítom holnap, amit ma elrontottam. Nem sírok, hogy ez a nap is így múlt el, az is elmaradt, és jaj holnap ugyanígy lesz. Ez akkor sikerül, amikor az esti percekben is adok helyet a ma csodálatának, az Istennek való hálaadásnak.
Mély csodálattal tölt el az ősz is, és arra gondolok, hogy megint lesz tavasz!
"Lélek, ne csüggedezz!
Hallgass el, rút panasz!
Él még a szeretet.
Van Isten. Lesz tavasz." Dömötör Ilona

2010. október 30., szombat

A kedvenc

énekét bejelentette a kisebb lányom ma. A rollerrel száguldva énekelte az udvaron a refrént, de az egyik mondatot a legérthetőbben. Odajön hozzám.
-Édesanya, nekem az az ének tetszik nagyon, hogy:
"kapsz új ruhát és gyűrűt az ujjadra.."
-:D

itt meghallgatható az ének, ami azért sokkal többet mond.

2010. október 28., csütörtök

ne törd magad!

ez a bátorítás lehet ismerős. sokat és sokszor tudnék aggódni. például, mikor már ágyba parancsolom az apróságot este, eszembe jutnak az elvégezetlen feladataim, a holnapi tervek, amin nem is tudok segíteni vagy változtatni, vagy be se fognak következni.... és töröm magam, tettekben is ha lehet. elhatároztam, hogy a gyerekek lefektetése utáni időt inkább lazításra használom. legalább is az agyamban. az alvás is pihentetőbb egy nyugodt este után. ilyenkor olvasok inkább áhítatot, megírok egy köszöntőt valakinek az elmaradt feladatok elvégzése között.  nem csak reggel fontos az elcsendesedés!
 egyébként is, ilyenkor szoktam haza várni a férjem. minek törném agyon(!) magam... neki se használ, kettőnknek még-úgyse!
persze, ez is, mint minden egyéb, van, hogy mégse sikerül.
de, ahogy most kiírtam magamból, ezen se töröm már többé a fejem:D

 Ne aggódjatok tehát a holnap miatt, a holnap majd gondoskodik magáról! ...Mt 6:34


ui. ja, ez lehet egy szépségtipp vagy házasság-tipp is egyébként, ha tovább gondoljuk.

KÖSZÖNÖM, URAM!

Uram, éreztem, szóltál hozzám
– így szólítottál: gyermekem! –
templomodban megérintettél,
hol némán hajtottam fejem.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, tudom, kiválasztottál,
veszni bárányod nem hagyod.
Mikor fájdalomban gyötrődtem,
Te bekötötted a sebem.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, fényt adtál a látásra,
örülni szép természeten.
Csodálni égen-földön látszó
hatalmadra nyitod szemem.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, engedtél új tavaszt még,
megtartottál kegyelmesen.
Virágszirmoknak záporában
látom, irgalmad végtelen.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, vezess Szent Lelked által,
ne lakjon bennem félelem.
Golgotán, Fiad szent vérével
megmentette az életem.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, ingó hitem táplálod,
ajkamra szót adsz szüntelen.
Igéddel hadd hirdessem másnak:
tart még a földi kegyelem.
Köszönöm, Néked, Istenem!
Uram, engedd, hogy küldetésem
teljesítsem hálatelten.
S ha erőm fogyva Hozzád térek,
végső sóhajom ez legyen:
– Köszönöm, Néked, Istenem!
Losonczi Léna

2010. október 27., szerda

vizsga

főiskolán szerettem vizsgázni. persze, mikor tanultam megközelítően eleget vagy többet. kihívás volt nekem, hogy mennyit hozok ki belőle. a valós életben sokszor félek, amikor tanulok valamit. mert akkor jön a vizsga! például szépen megtanulom a reggeli csöndben vagy az istentiszteleten, hogy úgy jó megbocsátani, ahogy Isten nekünk. gyönyörűsége van abban(!), hogy irgalmas lehet, elengedi a harag érzését, amivel megbántjuk azt eltapodja, de rajtunk szeretettel könyörül. sőt, elfelejti azt is, amivel szomorítottuk. Mik 7:18-19
félek a gyakorlattól, ami általában hamarosan következik. néha az érzéseken nem tudok uralkodni, néha a haragot nem tudom elengedni, vagy "megbocsátok, de nem felejtek".
mégis nekifutok, hisz van segítség: a Vizsgáztató maga!

2010. október 26., kedd

lombhullatáskor

adódik a séta, már kívánjuk a meleg teát, elővesszük a melegebb takarókat, elkezdjük megint a sok krumplis menüt, a lakásba újból gyűl a "kacat" (lakásdíszek, ilyen-olyan kézimunkák), a napok nem elég hosszúak, az esték tele programmal, és reggel is élvezetes a gyertyafény.  azt hiszem így történik majd évek múltán is, csak a melegebb takaró alatt nem kucorodik mellém az apróság felolvasásra várva, a gyertyát megint én fogom meggyújtani, a tea nem fogy el már megint, a kacatok inkább előkerülnek tavalyról, és a sok krumplis menü se kell annyira változatos legyen. nagyon szeretném derekasan megélni  ezeket az éveket, mikor a gyerekeink még itthon vannak, miközben élvezem azt is, hogy például a nagy fiam már átveszi a helyem az ifjúságban, a nagy lányom pedig felét megszervezi valaminek helyettem.
most így,ősziesen örülök...

2010. október 25., hétfő

kinn vagy benn ill. felette nagy titok 2.

miért van az, hogy akinek ruhaszárító gépe van, friss levegőn szárított ruháról álmodozik, akinek meg szélfútta ruhái száradtak, azt kívánja, bárcsak puhán és illatosan szedhette volna ki a gépből?

igen-igen, nagy nyereség az istenfélelem megelégedéssel! és az is igazság, hogy kinek mi nyújt nagyobb megelégedést. van, akinek prioritás a gyorsaság, ill. hely kérdése, míg másnak az energiatakarékosság vagy folytathatnám.
igenis, miért hasonlítja egyik ember a másikhoz magát? az egyiknek a természetes, a szélfútta áll jól, míg a másiknak a modern dolgok. butaság az összehasonlítgatás. két nő között meg egyenesen bolondság!
még a férfi is csak az egyiket szeretheti igazán... na és ha elvette, megint csak a megelégedéshez jutunk. ez is felette nagy titok! így tapasztalom.

2010. október 23., szombat

végre én is...

Ma többet voltam egyedül a konyhában. Nem igényeltem a segítséget, egyedül tettem-vettem. Ez furcsa lehetett a lányomnak, mert általában ha nem is segítenek semmit, csak szeretem ha mellettem vannak. Úgy jobban megy a munka nekem. Szóval, azt mondja Kamilla nekem a nap végén:

Édesanya, te olyan ügyes önálló lettél...:):):)

2010. október 22., péntek

felette nagy titok

mikor férjhez készültem, tudtam, hogy nem vagyok a legszebb nő, nem vagyok a legokosabb, nem vagyok a legjobb anyajelölt stb, és azt is tudtam, hogy a vőlegényem is tudni fogja előbb-utóbb...
nem is volt vágyam, hogy "leg" legyek úgy általában, csak neki. ez így is van  kegyelemből.
de egy dologra törekedtem! hogy a férjem iránti szívből jövő tiszteletben senki ne szárnyaljon túl, még egy pillanatig sem! imádságom, hogy ez így is maradjon, mert ez egy nagy titka a boldogságnak.
a boldogságomnak.

2010. október 20., szerda

gazdag barátnőim vannak

az ENSZ egyik alegysége szerint szegény az, aki kevesebb, mint 20 tárggyal rendelkezik. következtetés: kevés szegény barátom van. ismerek viszont ilyen gyerekeket, fiatalokat, akikre jellemző a fenti megállapítás. hátha ezen a karácsonyon az egyik barátommá válik közülük. én szeretném...

2010. október 17., vasárnap

persely

a barátnőm eljött az istentiszteletre, s látja, hogy perselyeznek. előveszi a pénztárcáját, kivesz belőle annyit, mint amennyi Máté fiam kezében van, s ő is adakozik. Máté odafordul hozzá: neked mennyi pénzed van....! miért csak ennyit tettél belőle a perselybe? mind az Úrnak kell adni, legalább is piros pénzt a sokból! édesanyám is mind odateszi, ami van neki... (hát, hát hogyismondjam, nálam az imaházban csak a perselypénz van.)
azt se tudtam, hogy hallgattassam el Mátét. még jó, hogy a barátnőm megértette. azt mondta, hagyjam, mert a gyereknek igaza van....:D

Máté ezt megjegyezte, mert utána, egy másik alkalommal a másik barátnőmet kérdezte, hogy tett-e a perselybe? mire ő, hogy most nem. erre Máté: akkor délután borítékost teszel?
Máté, Máté, Máté....

2010. október 15., péntek

nőgyógyászati rákszűrésre

bátorítok most.
itt és csak most? nem tudom.
annak idején Manci nénivel beszéltük, hogy a női kör minden tagját küldeni fogjuk szűrésre. ne legyen túl késő. én is elmentem. így akkor nyugodt lelkiismerettel bátoríthatok mást. károdra nem lehet, mert az anyagi befektetés megtérül a felelősségvállalás tudatával.
ideje ellenőrzésre menned neked is?
olvasd el ezt is.

2010. október 10., vasárnap

ez is születésnapra

nyilvánvalóan apás voltam, ki is fejeztem, azt hiszem elégszer, tudatalatt is. édesanyám soha nem haragudott ezért, és nem is láttam féltékenynek amiatt, hogy nem szeretem őt eléggé. mert szerettem is mindig. nagyon. talán eljött az ideje, hogy ki is fejezzem neki többször tudatosan is.
édesanyám
sosem mondta, hogy van kedvenc ruhaszíne, de legtöbbször a fehéret választja
sosem mondta, hogy hobbija a sütés-főzés, mégis rengeteget főzött az életben.
sosem mondta, hogy nem tudna élni vendégek nélkül, de úgy hívta, fogadta őket
sosem mondta, hogy az élet könnyű, de sokat nevetett
sosem mondta, hogy az emberek rosszak, de láttam sírni néha miatta
sosem mondta, hogy lelkipásztor feleségnek lenni nehéz, de láttam szenvedve szolgálni
sosem mondta, hogy édesapámnak a feleségének lenni a legkönnyebb, de sokszor áradozott a házasságában kapott áldásairól
sosem mondta, hogy sok gyereke van, de hős anyának láttam, és nem csak én
sosem mondta, hogy a beteg gyerekkel könnyű, de áldásként fogadta a 3. fiát, és úgy is emlékezik rá
sosem mondta, hogy vonzza az elektronika, de a környezetében mindig elől járt ilyen téren a kor fejlődésével
sosem mondta, hogy kár, hogy nem tanult művésznek, de sokat láttam festeni
sosem mondta, hogy javíthatatlan vagyok, de sírt miattam
sosem mondta, hogy per pillanat én vagyok a legjobb valamiben, de per pillanat sikerült azt éreztetnie velem:)
sosem mondta, hogy beteg, és mégsem vágyik még a mennybe, de szereti a napokat így is...
sok sok boldog évet kívánunk még a családban és a szerető közösségekben!

mutter:)
ui. a sorokat folytatom a következő szülinapon:)

2010. október 5., kedd

a menyegzősdi



nagy divat nálunk, mióta Zilahon lakunk. nem csoda, hisz annyi menyegzőbe életemben nem leszek, szerintem, mint az elmúlt 8 évben.
szóval, mondjuk, ha már elhervadt a férjemtől kapott rózsaszálam, újból felhasználják a kicsik rózsasziromként. a végén, még Lajos is végig kellett lépkedjen rajta. bekísérte az egyik lányát a rózsaszőnyegen. azt hiszem az én gyerekeim, ha így folytatják, nem kell próbabevonulást gyakoroljanak majd. talán, még mi szülők se:P

2010. szeptember 26., vasárnap

lelkipásztor az édesapám

az apósom, a tesóm, a férjem. egyik az egyszínűségből az, hogy mindegyik családban átéltük a gyerekkori tudatlanságot, ami a lelkipásztor munkáját illeti. óvodában így válaszoltunk arra, hogy mit dolgozik édesapád:
  • a bányában hordja a köveket (Mária sógórnőm)
  • az imaházépítésnél hordja (oltja?) a meszet (Dani fiam)
  • az én édesapám nem dolgozik, csak beszél... (ezt árulja el édesanyám, ki mondta:)

2010. szeptember 21., kedd

jegyeskonferencia

Szervező: a Kispesti Baptista Gyülekezet

Előadók és témák:
  • Hogyan tud sikeresen működni egy házasság? Paksy Sándor; váló-háló koordinátor
  • Amiket sosem kérdeztél még a párodtól (tabuk, mítoszok és a valóság) Háló Gyula és Hálóné Cseh Ágota, lelkipásztor házaspár
  • Mit is jelent tulajdonképpen a házasság? Mit vállalunk vele? Várady Endre, teológiai tanár
  • Esküvőre készülök, hurrá!!! – de hogyan kezdjek hozzá? Dr. Antalné Bali Anita, esküvőszervező
Lesznek szemináriumok és csoportbeszélgetések, emellett sok zene, játék, kiállítás és meglepetések.

Várjuk azokat a baptista és nem baptista jegyespárokat, akik szeretnének alaposan felkészülni a házasságukra.

info itt

2010. szeptember 14., kedd

első osztályos

Kamilla. hazajön s azt mondja
-az én tanítónénim mindent tud!
- s én?-kérdezem
-te édesanya, csak szinte mindent...:P

2010. szeptember 11., szombat

a fireproof

című filmet még frissiben megnéztem régen. de most a magyar szinkron külön élmény volt. azért, mert Lajossal néztük meg! csak egyet sajnáltunk. hogy miért nem láttuk ezt a filmet házasságunk 2. évében mondjuk?:). "magunktól" rájöttünk a megoldásokra. talán nem 40 nap alatt, igaz.
nem is volt olyan égető?! kegyelem!
külön humor volt, ahogy a gyerekek odakuporodtak mellénk, és megjegyzést tettek a végén. mennyit sopánkodtak a filmbeli házaspáron, hogy mit veszekednek annyit, meg hogy tudnak ilyenek meg olyanok lenni... bezzeg az ő szüleik mindig "elszállt" gerlepár voltak! na, nem ilyen szavakkal fejezték ki, de jól esett, hogy nem emlékeznek ilyenkor a mi kis vitáinkra. mit is mondjak? igazuk van. "gerlepárrá" formált az Isten. de azért nem szálltunk el:). na jó, egy kicsit... mint látjátok most is hajlamos lennék bontogatni szárnyaim:P
ui. ennek a bejegyzésemnek nem csak a film az oka, hanem a "mai ige" tegnapi, mai üzenete is. nem beszélve a férjemről, de mostmár tényleg nem folytatom, még rámszólnak:D:D:D

a "fireproof" vagy "tűzpróba házasság", illetve "szerelempróba" (kinek melyik cím tetszik:P) című film magyar szinkronnal itt. aztán követni kell a részeket.

2010. szeptember 8., szerda

játéklánc

Maresz a játék szerzője. köszönöm Erika az érdeklődésed:)
1. Mi a kedvenc étele a házastársadnak?
pl. babgulyás, flekken, hájas tészta stb.
2. Mire szeret költeni a társad, ha költő pénze van?
ránk s az állatokra:D
3. Mi a kedvenc időtöltése a társadnak?
olvas, segít másoknak, a természetben szinte bármi
4. Mit szerettek együtt csinálni?
csak egymás mellett ülni csendben is jó:) bár ez néha nagy megerőltetés nekünk:P
5. Mi segíti elő (nálatok) a jó kommunikációt?
önzetlenség, családi együttlétek, s egy jó kávé együtt is megteszi:)
6. Hogyan oldjátok meg a konfliktushelyzeteket?
régen: én pityeregtem, ő megkérdezte mi a baj. most: nem várja meg, hogy elsírjam magam, hamarabb megkérdezi:)
7. Mivel egészítitek ki egymást a házasságban?
ő céltudatosabb, kitartóbb dolgokban, én kapcsolatorientáltabb vagyok
8. Milyen gyakran mondjátok egymásnak: "szeretlek"?
most jövök rá, hogy én mostanában mindig azt mondom: én is:D.
jó ez a játék, legalább rájöttem erre

Játékszabályok:
1. Válaszolhatsz megjegyzésben vagy a saját blogodon.
2. Válaszolj röviden, lényegretörően és épitő módon.
3. Szólits meg 4 blogbarátot, aki folytassa a játékot
mindig akkor kapom meg, amikor már nem tudom kinek kell tovább küldeni, aki még nem kapott volna felkérést. válaszoljon mindenki, akit olvasok, s még nem tette, persze, ha kedve van rá.:)

2010. szeptember 5., vasárnap

a könny

az Isten ajándéka. Istentől kapom én is őket. onnan tudom, hogy egyébként nem szeretek sírni. erősnek is neveltek, zavar a kényeskedés, vagy ha látom, hogy manipulációra használja bárki is, küzdök azzal, hogy nehogy megkeményedjem, ill. nehogy megvetést váltson ki belőlem. de minél nagyobb az együttérzés, minél jobban Isten szívével lát valaki, sírva fakad a világon. nem (ön)sajnálatból, csak egyszerűen nem tehet egyebet. és ezek a könnycseppek olyan drágák, hogy ha imádságos szívvel társulnak, a mennyben sem felejtik. addig is a földön jó hatással vannak: megtisztítanak!

2010. szeptember 3., péntek

kezdődik az iskola


a háború otthon dől el. az iskolában csak csatákat lehet nyerni.

2010. augusztus 31., kedd

ösztönös anyaság


csirázik a lányomban. minden játékról lemond, ha van egy baba a közelünkben. képes mellette őrködni, babusgatni órákon keresztül. nem tudom mennyire születik ez egy lánnyal ( a nagyobb lányom is ilyen volt, mostmár érdekli azért más is:). valaki szerint mi is "hibásak" vagyunk ezért, hogy a gyerekeink gyerekmániásak:).
azt viszont tudom, hogy bármennyire születünk bizonyos ösztönökkel, jó készülnöm tudatosan is, hogy befogadó, anyai szívem legyen. az önzetlen anyaságról szóló versek ma már sajnos divatjamúlt frázisok, megmosolyogtató hízelkedő hazugságok lettek. vajon miért?

a képen Kamillánk van Matyi-Farkas unokatesójával.

2010. augusztus 24., kedd

ápold a kapcsolatot

-a szomszéd kertje zöldebb?
-nem. az a zöldebb, amelyiket öntözik!

2010. augusztus 22., vasárnap

gondolat

"annyira lesz férfi valaki, mint amennyire nő az, akit feleségül elvett, és annyira lesz nő valaki, mint amennyire férfi az, akihez feleségül ment".


hm. van ebben is életbölcsesség, de bővítésre szorul. ti majd megteszitek!:)

2010. augusztus 14., szombat

mondja meg valaki

hogyan reagáljak bölcsen akkor, amikor a gyerekeim ostromolnak kistestvérért... mert, hogy ilyenkor már nálunk szokott lenni kisbaba. Máté már mindjárt 5 éves..hajajaj:D
nem merek szédülni sem előttük, mert azonnal gyanús szemmel mérnek végig, hogy na most, na most hallgatta meg az Úr Jézus az imájukat. kisbabáról szó sincs, tudomásom szerint, de szívem(!) szerint ajándékoznánk mi nekik, csak hát ennek sosem lenne vége, mert a legkisebb mindig mondhatja, hogy bezzeg, neki nincs kistesója...
az Istennél van ez is, nem a mi ajándékunk a gyermek, hála neki! csak én lennék elég bölcs, mikor folyton a témában érdeklődnek a legnagyobbtól a legkisebbig!

2010. augusztus 9., hétfő

feleségnek lenni jó

A kisszékről néztem fel a hatalmas asszonyra. Fiai boldognak mondták, férjét már nem ismertem személyesen. Mikor megigazította kalapját, olyan nőiesen mozdult ez a kívül-belül derék asszony. Nekem adta a brostűjét. Ha véletlenül megszúrom magam egy tűvel, mindig erre emlékezem, hogy egyensúlyban maradjon a nőiesség bennem is. Tőle tanultam, hogy az igazán boldog feleség engedelmes. Akkor nem értettem, azóta tudom, hogy az engedelmesség egy házasságban önzetlen együttműködést jelent. Ez az asszony úgy gondolta, erre már gyerekkoromban készülnöm kell, nem elég a házassággal kezdeni. Igaza volt.

Egy másik plántáló az életemben egy szolgáló házaspár. A férj önzetlenül, mindig tisztán, nagy szeretettel szerette a feleségét. Kérdeztem a feleségtől mit jelent segítőtársnak lenni. A menyegzőnkön nagyon egyszerűen egy nagy szívvel szemléltette a titkot. Segítőtársnak lenni azt jelenti, hogy szereted a férjed szerelemmel, de nem csak őt szereted, hanem férjed családját, szolgatársait, barátait, és mégazokat is szeretettel szolgálod,ha kell, akik őt egyltalán nem kedvelik. Azóta is igazítom a szívem ennek az asszonynak a mindenkit befogadó szívéhez, ahogyan ő is a Krisztuséhoz.

Természetesen, a házasságban, a legtöbbet a társam segít nekem. Neki már fontosabb az én boldogságom a sajátjánál. Tőle hallottam, hogy az őszinteség egy kapcsolatban nagyobb hozomány a talpraesettségnél, hogy akit nagyon szeretnek, annak könnyű engedni. Sőt, az ilyen szeretetre alig várják, hogy válaszolhassanak szeretettel, segítséggel, mielőtt még kérnének valamit. Mert tudják, hogy nem érdemlik, ajándékok egymásnak az Istentől! A tiszteletadásban igyekszem megelőzni őt, de sokszor nem sikerül.
Hálás vagyok más emberekért is, akik eszközök a növekedésemben, mégis az Úrnak adom a dicsőséget mindenért. Ahogyan Pál írja: az egyik plántál, a másik öntöz, de a növekedést (a házasságban is) az Isten adja!

Mindenkinek kívánok Istentől megáldott, a Vele való szoros kapcsolat által őrizett, tartósan nagyon szép házasságot!

2010. június 22., kedd

netikett

szeretettel azoknak, akik kérték, mert nem jár nekik az Evangéliumi Hírnök.
itt olvasható. másik oldalon pedig a férjem előadásából is egy jegyzet, illetve beszámoló.


2010. május 28., péntek

kapcsolatban

Egy vegtelen Isten kepes arra, hogy teljesen odaadja Onmagat minden gyermekenek. Nem ugy osztja szet Onmagat, hogy mindenki csak egy reszt kapjon, hanem mindegyiknek olyan tokeletesen teljesen adja oda onmagat, mintha masok nem is leteznenek.
A. W. Tozer

2010. május 27., csütörtök

apro lathatatlan oromok

  • nagy nyomasu sugarral jon rad a viz, amikor zuhanyzol (rajottem ez azert nagy szam nekem, mert szeretek zaporban is megazni - otthon nalunk nem tudok a hazban:)
  • ugy zuhanyzom par napja, hogy senki nem all az ajtoban, akivel kozben kiabalva kommunikalok. igaz, ez reszben picit rossz is, mert ugye raebredek, hogy hianyoznak a gyerekek:)
  • ha szennyes ruham van es megis azt szeretnem felvenni, sebaj egy oran belul frissen mosott szaritott ruhat vehetek fol
  • az uzletben kulturaltan viselkednek az eladok velem
  • egesz nap szandalban rojjuk a kilometereket, utana megsem fekete a labam a portol
  • a csapon finom ihato viz folyik
  • kifejezetten kenyelmes agyban alszom, s nem egyedul:)
  • az utcan senki nem bamul meg senkit ( az nem mindig jo ha senki nem ismer senkit, de nekem ez most szabadsagot jelent)
  • tehat van "eper" boven
folytathatnam de nincs ido ra, megyunk az ENSZ palotaba. csak azert irtam le, ha valamelyiket is elvezed a felsoroltak kozul, okod van az oromre, ha lathatatlanul is. es koszond meg Istennek nagyon! en is ezt teszem

2010. május 23., vasárnap

a boldog feleseg titka

ugy gondoltam a ferjem iranti tisztelet erossegem. Isten megengedte a mult nap, hogy kijojjon az en szivembol is a tiszteletlen hozzallas, pl. egy olyan mondat, hogy "ne legy mar olyan szuk latokoru"... azert is volt sulyos, mert egy komoly beszelgetes volt, komoly temarol. pedig igaza is volt nagyobb reszben. a hangsuly es a korulmenyek csak tetoztek a mondat tiszteletlen megnyilvanulasat. nagyon szegyelltem magam hirtelen, mint Eva mikor harapott az almabol. vartam, hogy fedezzen be az Isten. soha nem akarok "jatszani" ezzel tobbet. akit csodalok es szeretek, ezt meg is erdemli, mert a ferjem. ugy visszaszivnam azokat a pillanatokat. nem lehet. az a jo, hogy van megbocsatas.
tisztelve szeresd a ferjed! ugy tapasztaltam, ez a gyokere mindennek. aki tisztel az nem tud lazadni, engedetlen lenni. aki tiszteli a ferjet, azt nagyon szeretik! meg a gyerekei is. a ferj megerdemli a tiszteletet minden hibaja ellenere. ezt lattam regen, tudom most is. Isten megjutalmazott mar sokszor erte. persze a ferjem is:)
csak igy eri meg felesegnek lenni! es ezek utan nevezhet valaki szuk latokorunek, nem haragszom meg erte. mert ezt nem en talaltam ki, hanem a Jo Isten!
"az asszony pedig tisztelje a ferjet" Efezus 5:33

2010. május 21., péntek

A Jó Isten humora

vagy a könyvespolcunk terápiája. az előző bejegyzésnél írtam milyen komoly hatással volt rám a könyvek tekergése a polcon, s az irodai asztalon. lélekvizsgáló percekre is késztetett, ami hasznos volt egyébként:). a folytatás és a csattanó azért hihetetlen volt a fülemnek.
X nálunk van pénteken az Ethos napok után, mielőtt hazautazik. mondja, hogy a depresszív gyógyszereit is szándékszik elhagyni fokozatosan (3 hónapba telik kb.). örvendezünk, hálát adunk. nekem el kellett mennem közben itthonról egy kicsit, ő a gyerekekkel beszélgetett a lakásban. mikor elkísérnénk a buszhoz, mondja ez is jót tett neki, hogy nálunk volt. gondoltam, következik az a mondata, hogy jó volt kikapcsolódni a családunkban is, vagy valami ilyesmi. erre azt mondja: tudod, kérdezte Lajos, hogy hogy vagyunk a férjemmel. jól vagyunk és még jobban leszünk! mert itt nálatok rájöttem, hogy tényleg velem van a baj. sokat bosszantom azzal a társam, hogy az igei szolgálatokra készülve, a könyveket miért hagyja széjjel az asztalon. perfekcionista vagyok, betegesen takarítok és rendezek a lakásban. látom a ti könyvhalmazotok (az asztalon is:), és én itt egyáltalán nem mondanám, hogy rendetlenség van, de nekem változnom kell!
most már csak az a kérdés, megéri nekünk katonás rendet tenni a polcokon???:D:D
na jó. ez csak költői kérdés lenne itt a végén.
ezt még le kellett írnom, közben hála Istennek sikerül bepakolni lassan...

2010. május 17., hétfő

gravitáció a házasságban

ha két ember lelke egymás mellé szegődik ott sok jó történhet. ha Isten vezérli a két lelket egymáshoz, méginkább. de vannak olyan magunkkal hozott vonások is, amelyek általában a gravitáció törvénye szerint alakulnak, ha nem vigyázunk. például én alkatomból fakadóan nem vagyok egy rendszerezett, strukturált valaki, inkább a spontaneitás az erősségem. szüleim nevelték belém, hogy legyen kiszámítható programom például, az most is működik, hála Istennek. ha ez a nevelés hiányzott volna a gyerekkoromból, szerintem káosz lenne az életünk, ill. életem itt Zilahon, egy többnyire kolerikus ember mellett:). tudom, hogy így is kegyelem, hogy nem az, mert Isten tart meg, de ez ma eszembe jutott.
a férjem sokkal inkább szerette a katonásan(!) sorakozó könyveket a könyvespolcon, például. sajnos az idő teltével és "hiányával", inkább én hatottam rá:(. ezért most, hogy ez tudatosult bennem, összeszedem magam, és a könyvespolcokon rendet teszek az irodában. csakazértis:P igaz, még mindig marad a cédék, dévédék tömkelege... azt nem ígérem most!:)

vigyázzunk, ha azt gondoljuk, hogy én majd hatok rá, majd csiszol ő rajtam, majd mellette jobb keresztyén leszek vagy fordítva.... emberileg a gravitáció szokott működni. alapból jobb az elfogadás, és azután kell az ima. esetekben sok ima, hogy a másikat ne lehúzzam, hanem én kapaszkodjam utána, illetve ne lehúzzon, hanem az ima erejével segítsek rajta! ez mindkét lelket felemelheti. erre is mondhatnék egy személyes példát, de ha ismertek minket, gondoljátok azt inkább ti ide:) még jobb, ha a magatok példája jut eszetekbe:D

gyereklogika

Máté oldja a feladatokat a füzetéből. az egyik sorban van 3 gyümölcs és 1 állat. bekarikázza az állatot, ugyanis az az utasítás, hgy karikázd be azt a rajzot, amelyik nem illik a sorba. a következő sorban van 3 lány és egy fiú. látom, hogy az egyik kislányt kezdi karikázni. megbököm, hogy gondolja meg jobban. erre határozottan folytatja, és a másik két kislányt is bekarikázza:D:D:D

este mikor olvasom a petis könyvből a sztorit (amit egy édesanya írt), minden történet után a könyv végére kell lapozni, ahol azt írja a szülők képe alatt, hogy: köszönet a férjemnek a sok sok segítségért. :)

ez a mi kicsi fiunk!:D

ui. a peti könyvben persze találtam már kifogásolnivalót, nem hiteles dolgot is. de kész vagyok ebben a könyvben is a lényeget keresni, mert van belőle elég.

2010. május 13., csütörtök

ugyancsak rá gondolva...

-nem értékeli igazán a szeretetünk, mert mindig kivédem a más igazságtalanságától! nem is fogta még fel, mit jelentene, ha nem lennénk neki....
-kiállhatna már ő is legalább egyszer mellettünk, illetve az igazság mellett!
-és mi van, ha csak az egész plusz energia részünkről, ami nem fog érni semmit?

hirtelen eszembe jut az Atyám és én. pont ezeket gondolhatná rólam, sőt! nem értékelem szeretetét eléggé, sok belém fektetett ideje, igéje nem kel ki, nem is vagyok bátor, hogy kiálljak mellette, ahogyan kellene. ő mégis hűséges, feltétel nélkül szeret, és látja, hogy ki lesz belőlem, nem pedig azt, aki még most vagyok.

szóval értitek? ez a könnycsepp bűnbánó csillogása anyáknapján....
hálás vagyok a mai ünnepért is, a mennybemenetelért, mert van Közbenjáróm. nagy szükségem van rá a napokban is. hála! hála. ezért igazán szép a május!:)

2010. május 10., hétfő

anyáknapi ünnepségen



vettem részt pénteken. ritka szép és tartalmas előadás volt. nem túlfűtött, és irreális, inkább sok tanulsággal, szeretettel. mégis, én ennek a gyerekemnek az előadásán sírok, pedig ekkor még nem is voltam fáradt. kérdezi is a drága a végén, kicsit kételkedve, hogy most is örömödben sírtál? nem tudom megfogalmazni-válaszoltam. hát, hát azért, mert szeretsz és kész!-válaszolt magának. igazad van, nagyon szeretlek. szoktam mondani, mikor kérdezgetnek a kismamaságról, hogy őt nem a szívem alatt, hanem a szívemben hordtam, hordozom.
vajon még hány anyáknapját ünnepelek vele? nem várok választ rá, csak megállapítom ismét, hogy az anyaság tényleg elsősorban nem vércsoport kérdése. "szívtől-szívig ajándék" Istentől! és én minden nap kegyelmet, bölcsességet kell kérjek ehhez a szolgálathoz is, hogy jobban tudjak szeretni....
itt pedig egy vers, mindazoknak, akik anyaságukat Istentől kérték és kapták. így Dohi Abigélnek, Dávid édesanyjának is:

Anyaszívűek

Nem a bölcsők szülik az anyákat,
formálhatja őket öröm, bánat…
Vannak anya-szívű asszonyok,
akiknél kisgyermek nem topog,
és ők mégis megérzik előre,
hol van szükség anyai erőre,
bár két karjuk talán ki sem tárul,
az, akit ők titkon átölelnek,
számukra az Isten-adta gyermek!

Szeretettel színig töltött véka:
az anyaszív Isten ajándéka!
Tőle kapott szeretet van benne,
Ő pótolja, ha elég nem lenne!
Azért is jut másénak, árvának.

Isten áldja az ilyen Anyákat!

Lukátsi Vilma

2010. május 6., csütörtök

mai tanulság

ma voltam először a szilágycsehi líceumban osztályfőnöki órán. két óra után behívott az igazgatónő egy kávéra. mondja, kérdezte a diákokat, s nagyon tetszett nekik az előadásom a mit jelent népszerűnek lenni (drogok) témában. s milyen jó, hogy a zilahi tanfelügyelőség, az alapítványunk, a szilágycsehi iskolákra is gondolt, stb. stb. kinek nem esik jól a bátorítás?! de egyre méltatlanabbnak éreztem magam, amikor egy megterített asztalhoz hívott, volt ott hideg tál, gyümölcskosár, kávé, üdítők... nem tudtam mire vélni, hogy engem...? és mindenképpen unszolt, és kínált. de ekkor megfordulok, s hát ki áll a hátamnál?! egyik zilahi tanfelügyelő úr. buna ziua!- mondom, értem már, miért részesülök én is ilyen különös kiszolgálásban! mosolyog az inspektor, s mondja, értékeli a munkámat a részükről is.
azon gondolkoztam, miközben hazafele vezettem, hogy pont ilyen akkor is, mikor valaki egy verset mond, énekel, bizonyságot tesz, főz, beteget látogat, vendégeket fogad stb.. mikor értékelik szolgálatunkat, jó mindig tudni, hogy ki áll mögöttünk, kinek vagyunk a küldetésében, kinek jár a tisztelet. jobban esik a jó falat, könnyebb elviselni méltatlanságunk, higgyétek el, s nem felejtjük el, kinek kell mondani a köszönetet!:)
„Tehát Krisztusért járva követségben, mintha Isten kérne általunk: Krisztusért kérünk, béküljetek meg az Istennel!” 2Kor 5:20 ...

2010. május 5., szerda

merre billen a mérleg?

meg kellett térjek pszichológiából. megárt a sok lélekbúváros könyv, még akkor is ha jó. persze, az olyannak, mint én vagyok! régen gondolkoztam, hogy pedagógiából több vagy pszichológiából inkább. jól választottam, Isten kegyelméből, ez megerősödni látszik. még ez is függ a személyiségtől, hogy mennyit bír meg valaki valamiből... ki gondolta volna?:D
no, de jöjjön akkor megint egy kis elemzés, ami nem szakirodalomra épül, csak az én megfigyelésemre, illetve ezt is női körön tanultam:)
  • valaki: akkor vagyok hajlamos a képmutatásra, amikor túl sokat foglalkozom azzal, hogy engem szeressenek, hogy mindenkinek megfeleljek. ez az egyik véglet az asszonyok között is. (én megjegyzem, hogy nekem is mindig hátrálni kell ettől a véglettől. engem nem az a vágy hajt már, hogy engem szeressenek, elfogadjanak. inkább a szolgálat miatt vagyok hajlamos arra törekedni, hogy mindenkinek jó legyen. Isten tanítgatja, hogy Őt nem kell megvédeni, megszerettetni mindenképpen mindenkivel. ő elég ehhez egyedül is. én pedig eszközeként elégedjem meg a határaimmal.)
  • más valaki: én a másik végletbe esem inkább. kevesen érdekelnek, hogy mi a véleményük, stb.! mivel ez nem az én csapdám most, hát egészítsétek ki, hogy ennek mi lehet a hátránya a kapcsolatok és Krisztus hirdetése szempontjából.
tehát itt is az a NAGY EGYENSÚLY keresendő. igen! csak Isten közelségében talál rá az ember, a titokra, hogy hogyan lehet helyes önértékeléssel alázatban maradni és máskat különbnek tartani, vagy Istenért élni először és csak utána az emberekért. milyen jó, hogy a legnagyobb lélekismerő, Jézus, példát adott már ebben is.

2010. május 4., kedd

kvittek vagyunk-folytatás

ez is női körön hangzott el, amikor az őszinteségről/képmutatásról vallottunk:
valaki: megbántam, hogy úgy róttam ki a büntetést a fiamnak, hogy nem hallgattam meg előtte a védekezését. túl sok volt, hogy 200-szor leírja a tanulságot. felfüggesztettem a büntetését.
valaki más: szerintem meg kellett volna felezni. ő leírta volna 100-szor, te is 100-szor vele együtt, hogy máskor meghallgatom a fiam mielőtt megbüntetem:)

mi a tanulság?
aki gyereknevelési tapasztalatokról is akar hallani, járjon női körre! legalábbis itt Zilahon öröközöld téma:D. lehet én is ludas vagyok benne, de hát nekem ez mind jól jön:). tehát köszönöm "valaki másnak" a jó tanácsát!:)

kvittek vagyunk?

a szülő bocsánatot kér a gyerektől a fegyelmezés hogyanjáért (türelmetlenség).
a gyerek: jaj, ne kérj bocsánatot, kérlek.
szülő: miért?
gyerek: mert akkor már nem vagyunk egyenlőek!
szülő: ?...... kérj te is bocsánatot, s ilyen egyszerű!:)
gyerek: igen, de így kvittnek lenni nekem nehezebb...
szülő: hidd el, nekem se könnyű a megalázkodás előtted...

ajándék lehet gyereknapra


megmaradt nálam a pedagógus napról meséskönyv. nem muszáj nekem eladni, csak gondoltam megemlítem itt, mivel régebben érdekelt jó néhány olvasót, mikor írtam egy bejegyzést Isti apó (Berszán István) meséiről.
nálam csak 20 lej az ára:) ja, és azért is írtam ezt most meg, mert a hétvégén ifitalálkozó, és sokaknak ingyen posta lenne:).

2010. május 3., hétfő

anyák napjára

reggel a fiam kávéval lepett meg (mostmár nagyon érti, hogyan kell:), a lányaim gyönyörű képeslapokat készítettek még szebb mondanivalóval tele írva. a kisfiammal pedig pont e napon kellett megtanuljuk, hogy mi a káromkodás anyás szóval(valakitől hallott valamit, nem is értette mit mond, s elszólta előttem egy stresszes percében. remélem máskor nem mondta..). végül, ez az utóbbi lett a legmeghittebb anya-gyerek pillanat anyák napján. rászóltam, de jobban megszeppent az ijedt arckifejezésemtől, aztán sírt nagyon, mikor elmagyaráztam mit tett, s én nem tudtam megszabadítani a bűntudattól, bárhogyan próbáltam. de a közös imádság igen! jaj, hogy tudjuk mi szeretni most egymást a kisfiammal!:)
még kívánok ilyen anyáknapi ajándékot az Istentől, amikor jelen lehetek Isten felszabadító munkájában a gyermekeim, királylányaim életében.
boldog anyák napját nektek is! ne feledjétek, anya nem akkor születik, amikor megfogan a méh. az anyaság a szívben születik!

2010. április 21., szerda

a hűségről

volt szó a békési ifikonfin. Lajos előadása közben, amikor a kapcsolatokról (házasságról is) beszélt, felkért bizonyságtételre.
részlet:
A hűség az
1. szeretet kérdése. Isten szeretetből hűséges hozzám. Minél önzetlenebbül és kifejezőbben szeretem a férjem, annál hűségesebb vagyok. Ilyen egyszerű:)
2. bizalom kérdése is. Izráel népe, amikor elveszetette bizalmát Istenben a gondoskodás vagy éppen vezetés kérdésében, hűtlenné vált. Bízom a legjobb barátomban, hogy szeret és szeretni fog. A bizalom kizárja a féltékenységet.
3. döntés. Nem csak a menyegzőnk napján mondjuk ki az örök hűség fogadalmát, hanem minden nap döntenünk kell mellette vagy ellene. Hűséges vagyok, amikor úgy döntök, nem csevegek pl. neten az ellenkező nemmel és nem hallgatom meg az ellenkező nem érzelmeit(keresek neki egy férfi "hallgatót"). Hűséges vagyok, amikor úgy döntök a gyerekemre figyelek, a szolgálatra való készülés helyett (korán kelek inkább, így hűséges vagyok Istenhez is). Hűség mellett döntök, amikor felhívom a barátnőm, és elbeszélgetek vele a problémáiról, ahelyett, hogy olvasnék, kikapcsolódnék még egy fél órát.

Ma, most és itt lehet dönteni a hűség mellett!
Kész vagy megújítanod az Istennek, barátodnak tett hűség-fogadalmad?

2010. április 19., hétfő

mesketénél sokkal jobb:)

az én kisebb gyerekeim annyira élvezték a Békésről hozott Peti (vagy Anna) könyvet, hogy egy este szinte félig ki kellett olvasni. és ma újra kérik ezeket a sztorikat is. nevelő jellegű, érdekes egyszerű gyerektörténetek. ajánlom mindenkinek B. Erika történeteit, különösen azoknak, akik szeretik az olyan meséket, hogy milyen volt mikor a felnőtt kicsi volt, és talán már nincs olyan gyerekkori emléked, amit ne fújnának kívülről:).
ja, és írjatok ti is hasonlókat a gyerekeitekről, egyik gyerek rajzolja le (nálunk Anett a művész), hogy majd az unokáknak legyen mit felolvasni!:D


ja, és akkor itt jegyezném meg a Máté kedvenc oldalát a http://www.traff.hu/játékoldalt. oda jutottunk, hogy már ez a kis matyó (Máté egyik beceneve) is igazgat, amikor autót vezetek. ha már az édesapja abbahagyta annak idején, most miért ne esne jól egy kis tanácsadás?:P

2010. április 15., csütörtök

folyt.

részlet 3 nő válaszából. mind a hárman 30-40 év közöttiek. lehet párat felismertek a blogvilágból:).

1.
" ....ha meglátok például egy szép virágot, akkor előfordul, nem is veszem észre, hogy beletérdelek a sárba, mikor lehajolok a fotózáshoz. Nagyon szeretem a megszokott dolgokat, tárgyakat, már csak azért is, mert egy átlagos ember élete ilyen hétköznapi díszletek között zajlik és úgy gondolom, meg kéne tanulnunk szívből örülni annak, amink van. Nincs unalmas élet, csak ha direkt nem akarjuk észrevenni, mennyi szép dolog van körülöttünk. Hálás vagyok minden egyes szép fotóért és mindegyiket ajándékként fogadom Attól, akitől "minden jó adomány és tökéletes ajándék származik".

2.
Mostanában foglalkoztatott ez a téma. Ugyanis pár héten keresztül dolgoztam egy foltvarrás-terítőn. Mondanom sem kell, minden perce a munkának élvezetes volt (nekem ez jelenti a szenvedélyességet). Jóleső érzés alkotni. Kicsi korom óta különlegesen lekötött, hogy készítsek, alkossak valamit. A színek, a formák egyszerűen lenyűgöznek. Egyrészt élveztem, amit csinálok, másrészt bennem volt a kérdés: megengedhetem én most magamnak, hogy ilyen nagy "munkába" fogjak, míg sok más feladatom is lenne? Arra a meggyőződésre jutottam, hogy néha szükség van erre.
....De ha mindig csak olyan tevékenységet folytatok, ami nem a legfontosabb feladatom, káosz lesz körülöttem. Ezért jó megtalálni az egyensúlyt a fontossági sorrend kialakításában.

3.
"....Nem adott hozzá világraszóló énekhangot, csak kiapadhatatlan lelkesedést, s azt a vágyat, hogy ezt átadjam másoknak is. Óriási élmény a mai napig, ha sikerül éneklésre bírni valakit, most éppen a 3 éves kisfiamat, aki idáig csak a "hinta-palintát" énekelte.
Szeretek biciklizni. Néhány évig többször kerekeztünk tinikkel egy héten keresztül. Nagyon élveztem, mikor az indulás összevisszasága után felvettünk egy tempót, igazodtunk egymáshoz, beálltunk a sorba, elcsendesedtünk, és csak tekertünk, nézelődtünk, gyűrtük a kilométereket, szinte szótlanul, de mégis közösségben. Felejthetetlen.
Vagy a férjemmel kettesben a tengerparton, amikor a helyi lakosokon kívül még szinte nincs senki, fürödni nem lehet ugyan, de lehet róni a kilométereket, beszélgetni, hallgatni a tenger zúgását, kagylót, csigaházat szedegetni, nagyokat hallgatni kézenfogva...."
folyt.köv.

ui.
A Magdaléna film magyar szinkronja is elkészült, hamarosan használni lehet. Igen, hasonlóan, mint a Jézus filmet, de ez kifejezetten nőknek szól. Bátran lehetünk kreativak a szervezésben:) Én már törtem, töröm a fejem rajta. Biztos Isten megadja idejében a legjobb keretet hozzá. Például ősszel a zilahi lányok-asszonyok konferenciáján?

2010. április 14., szerda

előljáróban

passion-szenvedély. egyszerű megállapításként, szerintem az angol többet mond ezzel a szóval, mint a magyar. valahogyan, mi magyarok leszűkítjük ennek a szónak a jelentését. legtöbben csak arra gondolnak, hogy érzékiség, vagy szenvedély negatív előjellel. pedig a szenvedély kettős karakterű, romboló vagy építő. természetesen az utóbbiról van itt szó, ami alatt én a következőket értem: egy erős érzelem valamki vagy valami iránt, hajtóerő, energikusság, hevesség, lelkesedés, szeretetteljes tett, vagy akár a passzív szó ellentéte.

visszafogottan szenvedélyes lenni, nem ellentmondás, hanem művészet! nem más, mint szívvel-lélekkel tenni valamit anélkül, hogy a rabjává váljak annak. egészséges nőként egészséges szenvedéllyel megélhetem a belém teremtett gondolatot, vágyat, képességet. magyar nőket kérdeztem, mit jelent számukra a szenvedélyesség, mi az, amit igazán lelkesdéssel élnek meg az életben. nem fogom a teljes riportot közölni. inkább majd olvassátok el a Magdaléna film kísérő-magazinját. ott a riportalany nevét is megtudhatod:). mára ennyire telt tőlem, és tudom, hogy kiegészítésre szorulnak gondolataim. nyugodtan!:)

ui. a Magdaléna film a Válasz az életet misszió eszköze a nők felé való szolgálatban. többet a misszióról Maresztől. a kísérő magazin a nőszövetség segítségével készült.
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL