Oldalak

2009. november 22., vasárnap

Hűség, de kihez?

Ha sok a házi teendő, és én is mégis csak olvasok, olvasok, hűtlen lettem az otthonhoz. Ha gyermekemnek szüksége van rám, én pedig nem hagyom a "dagadt ruhát" egy pillanatra sem, hűtlen vagyok a gyermekeimhez. Ha a férjemmel kellene megbeszéljek valamit, de nem tudom kivárni az alkalmas időt rá, és gyermekeim vagy éppen barátok társaságában oldom meg a problémát inkább (ott töltekezem érzelmileg a férjemmel való barátság helyett) hűtlen vagyok a férjemhez. Ilyen könnyen hűtlenné válhatok. DE honnan tudjam, hogy mikor mihez kell hű legyek? Nekem is kérdés volt sokáig. Ezt a választ találtam meg az Úr Jézusban. A Vele való közösség mindig első helyet kér. És ő azt ígéri, ha hozzá hű maradok, ha az ő országát keresem először, akkor a többi ráaadásként megadatik. Gyakorlatilag? Amikor időt szánok arra, hogy Istennel kezdjem a napot, csodával határos módon, mindig megtapasztalom, hogy ő kisegít abban, hogy lássam kihez és hogyan kell hűséget gyakorolnom aznap. Azt is meglátom, ha tévedtem. De jön szabadulás a bűntudattól, és helyreállás is. Mert Isten hűséges! Ő abszolut hűséges...

A HŰSÉG számomra azt jelenti, hogy minden, mindenki a neki rendelt helyet kapja a szívemben, és igyekszem is ezt a helyet megőrizni számára az életem folyamán: Isten, a férjem, a gyerekeim, a kis és nagy családom, barátok, testvérek, munka, egyéb értékek....

Teréz anya mondta, hogy Isten nem sikert vár el tőlünk ezeken a területeken, hanem hűséget... Holtomiglan!
 

Desenvolvido por EMPORIUM DIGITAL